2010. november 26., 04:302010. november 26., 04:30
Mint kiderült, a Boc-kabinet tervei szerint jóval kevesebb pénz jut vissza a településekre a begyűjtött áfából, mint ahogy kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra, a tanárok béreinek kifizetésére, s 50 százalékkal csökkenhet jövőre a munkahelyteremtésre igényelhető hitelek volumene. Ugyanakkor azt is megszabja a büdzsétervezet, hogy a helyi önkormányzatok főként olyan futó vagy jövőbeni projekteket finanszírozhatnak, amelyekre külföldi, viszsza nem térítendő támogatást tudnak szerezni. A dokumentum megtiltja továbbá, hogy új beruházásokat finanszírozzanak a települések, amennyiben nincs pénzük a már futó projektek ellenértékének törlesztésére, mint ahogy nem kezdhetnek el új programokat, amíg korábbi beruházásaikkal nem végeztek, még ha le is járt a megszabott kivitelezési határidő.
A jelenlegi szinten fagyasztja be ugyanakkor a nyugdíjakat 2011 végéig a jövő évi költségvetés tervezete – beleértve a garantált minimálnyugdíjat is, s nem változik a munkáltató, illetve az alkalmazott által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke sem. Így a nyugdíjpont értéke 732,8 lej marad, a legkisebb nyugdíj pedig továbbra is 350 lej lesz. A jövő évi nyugdíjalap 46,2 milliárd lejből gazdálkodhat (a GDP 8,5 százaléka).
Új módszer szerint számolják ki ugyanakkor januártól a munkanélküli-segélyt, ez ugyanis az 500 lejes szociális referenciaindex 75 százalékának felel majd meg, s nem a mindenkori minimálbér alapján számolnak. – A büdzsé tervezete egyébként 670 lejre emeli 2011 januárjától az országosan garantált minimálbért. – A referenciaindex alapján kiszámolt összeghez ugyanakkor a ledolgozott évek függvényében az utolsó 12 hónap bruttó átlagbérének 3–10 százaléka adódik még hozzá az új rendelkezés értelmében. A frissen végzett munkanélküliek esetében is változik az összeg, a pályakezdő állástalanok nem a minimálbér felében részesülnek majd, hanem a szociális referenciaindex 50 százalékát – 2011-ben tehát 250 lejt – kapják meg. A kormány számításai szerint a módosítás révén csökkenni fog a munkanélküli-segély összege, s úgy látják, 2011-ben 168 ezer lejt fognak ezáltal megtakarítani. De a spórolt összeg a várakozások szerint évről évre nőni fog, 2013–14-re elérve az 518 ezer lejt.
Nem alkalmazhatnak új munkavállalókat az állami tulajdonban levő vállalatok, illetve közhasznú társaságok jövőre a 2010-re megszabott létszám fölött, miközben a veszteséges vagy állami szubvencióban részesülő vállalatokat arra kötelezik, hogy a bérekkel járó kiadásaikat tartsák az idei évre meghatározott szinten. Azok a vállalatok azonban, amelyek idén profitot regisztrálnak, nyugodtan emelhetik jövőre alkalmazottaik fizetését, azonban nem nagyobb mértékben mint a jövő évre előrejelzett inflációs ráta. A költségvetés tervezete 5,3 százalékos pénzhígulást vár 2011-ben. A kormány egyébként a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásban vállalta, hogy az állami vállalatok, illetve a közhasznú társaságok alkalmazottainak bérezését évente határozza meg, belefoglalva azt az éves költségvetésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok