A szenátus után a képviselőház is elfogadta csütörtökön az új adótörvénykönyvet, amelyet így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie. Ennek nyomán az általános forgalmi adó (áfa/TVA) a mostani 24-ről 2016. január elsejétől 20 százalékra, 2017-től pedig 19 százalékra csökken.
2015. szeptember 03., 17:392015. szeptember 03., 17:39
2015. szeptember 03., 20:242015. szeptember 03., 20:24
A parlamentnek másodszor kellett voksolnia az adótörvénykönyvről: a júniusban elfogadott első változatot, amely már jövőre öt százalékpontos áfacsökkentést írt elő, Klaus Johannis visszaküldte megfontolásra a törvényhozóknak. Az államfő – a jegybank és az ország külföldi hitelezőinek figyelmeztetése nyomán – óvatosabb költségvetési politikát kért.
Az alsóház egyetlen módosítással szavazta meg csütörtökön a dokumentumot: a képviselőház költségvetési bizottsága szerdán egy új előírást foglalt bele az adótörvénykönyvbe, miszerint a helyi önkormányzatok 2016-tól ötszáz százalékkal emelhetik az elhanyagolt épületekre és a megműveletlen földterületekre kivetett adót. Ezt Dan Manolescu pénzügyminisztériumi államtitkár kezdeményezte.
A múlt heti pártközi megállapodásnak megfelelően a törvény végső változata 2017-re halasztja az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes jövedéki adó, illetve az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó eltörlését, valamint az osztalékadó 16-ról 5 százalékra csökkentését, amit a gazdaság élénkítése érdekében terveznek. A kormány szerint így 2016-ban a román államháztartás hiánya nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
A parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadta el az adótörvényt a kormányoldal és az ellenzék közötti előzetes megállapodás alapján. A konszenzussal a parlamenti pártok azt kívánták garantálni, hogy Románia adópolitikája ne változzon kormányzati ciklusonként. Az államfő másodszor nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését. Mint ismeretes, az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a kormány egy sürgősségi rendelettel már júniusban mérsékelt, 9 százalékos áfakulcsot vezetett be.
Az új adótörvénykönyvnek nem mindenki örül: a háromszéki vállalkozók azt kifogásolják, hogy az elfogadott változatban több vállalkozóbarát intézkedést elhalasztanak, és tulajdonképpen csak a lakosság szélesebb rétege számára látványos áfacsökkentést alkalmazzák. Mint rámutatnak: halasztották például a 16 százalékos osztalékadó eltörlését, illetve mérséklését, ráadásul az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes illeték is hatályban marad, ami hátrányosan érinti a cégeket. Meglátásuk szerint ugyanakkor a négy százalékpontos adómérséklés nem vezet feltétlenül árcsökkenéshez.
Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke úgy fogalmazott: csalódott, mivel szerinte a döntéshozók nem az ország érdekeit tartják szem előtt. Úgy vélte: az adótörvénykönyv eredeti formában hatékony eszköz lett volna a befektetések ösztönzésére, az újratárgyalt változat viszont erre már nem alkalmas, nem lesz gazdaságserkentő hatása.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség elnöke is úgy véli, az áfa csökkentése elsősorban nem a befektetőket érinti, hiszen ez a könyvelési elem csak a végső felhasználót terheli. A szakértő egyetért azzal, hogy az igazán vállalkozóbarát intézkedés az osztalékadó eltörlése lett volna, hiszen a cégek jelenleg befizetik a 16 százalékos profitadót, majd ha kiveszik a nyereséget, újabb 16 százalékot adóznak, ami tulajdonképpen kettős adóterhet ró rájuk.
Bagoly Miklós a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is túl magasnak tartja, a cserébe kapott szolgáltatások minőségéhez és mennyiségéhez viszonyítva. „Az adótörvénykönyvről nem volt megfelelő közvita, hiányzik belőle a stratégiai tervezés, inkább a választásokra való felkészülés jegyében született” – összegzett a vállalkozói szövetség elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!