Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Londoni pénzügyi elemzők szerint a koronavírus-járvány globális gazdasági hatásai miatt Kína az eddig vártnál öt évvel előbb veheti át az első helyet Amerikától a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján, de a helycsere így is csak a jelenlegi évtized végére valószínűsíthető.
2020. december 26., 18:562020. december 26., 18:56
2020. december 27., 10:402020. december 27., 10:40
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.
Szombaton ismertetett éves elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2021) a ház szakértői közölték: számításaik szerint
A cég elemzői szerint ez azt is jelenti, hogy a globális GDP-érték 2020-ban hatezer milliárd dollárral lesz kevesebb a CEBR egy évvel ezelőtti előrejelzésében valószínűsített szintnél.
A CEBR várakozása szerint ugyanakkor
a pénteki prognózis alapján a ház jövőre 5,3 százalékos globális GDP-növekedésre számít reálértéken.
A CEBR londoni elemzői szerint a világgazdaság hosszabb távon behozza a koronavírus-járvány okozta veszteségek zömét, de a globális GDP-érték várhatóan még 2034-ben is ezermilliárd dollárral lesz kevesebb a cég korábbi előrejelzéseiben arra az évre valószínűsített szintnél.
A tanulmány kiemeli, hogy a kínai gazdaság láthatóan jobban állta a koronavírus-járvány viharát, mint a nyugati gazdaságok. Ennek alapján a CEBR azzal számol, hogy
A CEBR tavaly decemberben összeállított éves WELT-előrejelzésében még az szerepelt, hogy az Egyesült Államok és Kína 2033-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális mezőnyének első két helyén.
Idei tanulmányában a ház hangsúlyozza, hogy a világgazdaság a következő másfél évtizedben általánosságban is egyre inkább keletre tolódik. A CEBR szerint ennek jele, hogy a 2020-as WELT-rangsor felső tízes mezőnyében szereplő országok összesített teljesítményének 19 százalékát európai gazdaságok adták, ám részarányuk 2035-re várhatóan már csak 12 százalék lesz.
A folyamatot illusztrálja az is, hogy a CEBR pénteki előrejelzése szerint
A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság a 193 gazdaságot számláló listán az idén az 55. helyen lesz a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig nem sokat változik: a cég az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára 2035-re.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!