Valószínűleg az általánosan vártnál kisebb hatása lesz az orosz gazdaságra a Kínával szerdán aláírt 400 milliárd dolláros földgázexport-szerződésnek – jósolják londoni pénzügyi elemzők.
2014. május 22., 19:392014. május 22., 19:39
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai kiemelték, hogy bár a megállapodás 400 milliárd dolláros értéke nagynak tűnik – ez az orosz hazai össztermék (GDP) éves értékének 20 százaléka –, az ügylet azonban 30 évre szól, és így egy-egy évre átlagosan mintegy 13 milliárd dollár elvi exporttöbbletet jelent Oroszország számára.
Az orosz export összértéke tavaly 593 milliárd dollár volt, és bár a kínai földgázügyletből eredő többlet nem csekély, aligha várható ettől alapvető változás az orosz gazdaságban – hangsúlyozták a Capital Economics szakelemzői. A ház szerint emellett a kínai ügylet a teljes orosz földgázexportszektoron belül viszonylag kis részt jelent. Tavaly Oroszország összesen hozzávetőleg 200 milliárd köbméter földgázt exportált, ennek jelentős részét Európába.
A Kínával szerdán aláírt ügylet alapján a kínai fél évente 38 milliárd köbméter orosz földgázhoz juthat. Ez azt jelenti, hogy egyelőre Európa marad az orosz energiahordozó export messze legfontosabb piaca – áll a Capital Economics elemzésében. Ráadásul a jelek szerint Oroszország engedményeket tett az ügylet érdekében, és a megállapodást Kínának kedvező kondíciókkal kötötték.
Ha helytállónak bizonyulnak azok az utalások, hogy Oroszország 350 dollár/köbméter áron adja a földgázt Kínának, akkor Kína olcsóbban jut hozzá az orosz földgázhoz, mint Európa, az EU-importőrök ugyanis tavaly átlagosan 380 dollárt fizettek az orosz földgázimportért, nem beszélve az Ukrajnának jelenleg felszámolt 485 dollárról.
Moszkva mindemellett jóval nagyobb ügyletet szeretett volna: amikor a tárgyalások tíz éve elkezdődtek, Oroszország évi 70 milliárd köbméter kínai exportban reménykedett – áll a Capital Economics elemzésében. A cég szakértői hangsúlyozzák azt is, hogy a Gazprom orosz földgázipari cégnek komoly költségeket kell vállalnia a kínai export beindulása előtt: csak a szükséges infrastruktúra kiépítése 55 milliárd dollárba kerül, emellett Oroszország lemondott a bányajáradék kivetéséről is.
A ház elemzői szerint mindehhez járul, hogy az ügylet még inkább megszilárdítja az orosz gazdaság jelenlegi növekedési modelljét. Mindezt egybevetve a kínai földgázügylet jelentősége inkább abban áll, hogy Oroszország az ukrajnai válság közepette jelképes lépést tett Európától Ázsia felé – hangsúlyozza az elemzés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!