Elégedetlenek a megújuló energiát előállító hazai vállalkozások, a cégvezetők meglátása szerint ugyanis a vonatkozó törvények rendkívül hátrányosan érintik a beruházásokat.
2015. augusztus 17., 15:302015. augusztus 17., 15:30
A zöldenergia-iparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő országos szervezet (PATRES) már sokadik alkalommal hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy az érintett vállalkozások számára kidolgozott támogatási rendszer hiányos, a jogszabályok gyakori módosítása pedig instabilitást okoznak és „megölik a befektetéseket”. Az egyesület tagjai hangsúlyozták: nem állami adományt kérnek, hanem egy működő, hatékony szabályzatot.
A hatályos előírások szerint a megújuló energiát előállító cégeknek úgynevezett zöld bizonylatokat ad a kormány, ezeket a hagyományos energiaforrásokkal kereskedő vállalkozásoknak kell eladniuk, amelyek a bizonylatok árát belefoglalják a végső fogyasztók számláiba.
Az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) még 2008-ban – a 2008/220-as törvényben – döntött arról, hogy a végső összeg mekkora hányadát kell kitenniük a zöld bizonylatoknak – ez alapján kapnak a zöldcégek támogatást. Ez az arány eddig 17 százalék volt, ezt 2016-ban is alkalmazták volna, nemrég azonban az ANRE úgy döntött, hogy a hányadot 12,15 százalékra csökkenti jövő évben. Az érintett beruházók szerint ez jelentős veszteséget fog okozni a cégeknek, több akár csődbe is mehet az intézkedés nyomán.
A szélenergiát előállító Monsson csoport, az egyik legfontosabb hazai beruházó már be is jelentette, hogy kénytelen lesz leállítani a Konstanca megyében működtetett szélturbináit, mivel az elmúlt két évben hozott kormányintézkedések rendkívül instabillá tették a piacot. Sebastian Enache, a vállalat menedzsere elmondta: azért jutottak erre a döntésre, mert ilyen körülmények között nem kifizetődő a zöld energia előállítása. Reményei szerint a turbinák lebontása megfelelő jelzés lesz a hatóságok számára.
Problémákkal küszködik a több mint 300 személyt foglalkoztató brassói Temad csoport is, amely 2013-ban négymillió eurót fektetett be egy napelempark felépítésébe, most pedig nehezen tudja eladni a zöld bizonylatokat. Florin Madar tulajdonos a Hotnews.ro hírportálnak elmondta: gyakorlatilag az ügyfeleik jóindulatától függ a vállalkozás sorsa. „A kormány játék közben változtatja meg a játékszabályokat, ezzel pedig az egész ágazatot negatívan befolyásolja” – fogalmazott az üzletember. Mint hangsúlyozta: nem azt kérik, hogy a kormány kedvezményeket biztosítson számukra, hanem egyszerűen tartsa magát az eredeti előírásokhoz.
A Giurgiu megyében két napelemparkot működtető cégtulajdonos, George Niculescu – aki egyúttal a PATRES igazgatója – rámutatott: a zöld bizonylatok piaca működésképtelen. A vállalkozó szerint most a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány továbbra is a 2008/220-as számú törvényt alkalmazná, így „elkerülhető lenne egy katasztrofális helyzet kialakulása”. Hozzátette: azok a cégek vannak a legnagyobb bajban, amelyek több millió eurós hitelt igényeltek a vállalkozás megvalósítására.
Emanuel Babici, a műszaki berendezéseket előállító galaci Uzinsider csoport aligazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt években számos törpe vízierőművet építettek az országban.
„Ezeket a beruházásokat egy világos, az Európai Unió által is elismert jogszabályok alapján valósítottuk meg. Az elmúlt két évben azonban a kormány olyan sokszor módosította az előírásokat, hogy már fenntarthatatlan a piac” – magyarázta. A vállalkozó többek között azt kifogásolja, hogy a hatóságok a zöld bizonylatok részesedési arányának megállapításakor nem veszik figyelembe a megújuló energiát előállító cégek megnövekedett kapacitását, nemrég pedig egy olyan előírást is bevezettek, miszerint a bizonylatok után már eladásuk előtt adót kell fizetni.
Az alelnök úgy véli: sürgősen be kellene vezetni Romániában is a 2009/28-a számú európai uniós irányelvet, amely lehetőséget ad a zöld bizonylatok külföldön való értékesítésére. Babici szerint ugyanakkor növelni kellene a Romániában előállított megújuló energia exportját, illetve belföldi fogyasztását.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!