Elbukunk-e a krízisben?

Ovidiu Nicolescu tegnap arról beszélt, hogy a krízis következtében Romániában máris elbocsátottak 50 ezer alkalmazottat. Az elnök szerint az utóbbi két hónapban gyakorlatilag megkétszereződött azoknak a száma, akik a magánszférából kikerülve váltak munkanélkülivé. „A választások után megalakuló új kormány azáltal lehet úrrá a helyzeten, ha ösztönzi az Európai Unió alapjaiból lehívható támogatások igénybe vételét, és finanszírozza a krízis előtt felvett hitelek megnövekedett kamatjából származó többletkiadásokat” – nyilatkozta Nicolescu. Az érintettek ellentétesen ítélik meg a vállalatok gazdasági kilátásait.

Az elnök szerint az észak-moldvai megyéket, Botoşanit és Suceavát érinti leginkább a krízis. E megyékben négy százalékhoz közelít a magánszférából elbocsátottak aránya. Nicolescu úgy vélte, országosan is hasonló számadatok alakulnak ki hamarosan. A legnehezebb körülmények szerinte a kohászati és az autóipari vállalatoknál alakulhat ki, de veszélyeztetett valamennyi olyan vállalat, mely exportra dolgozik. Nem felelnek meg a Nicolescu által ismertetett adatok azokkal, amelyeket az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség rögzített. Utóbbi szerint 2008 októberében négyszázalékos volt a munkanélküliségi ráta, és csupán egy ezrelékkel volt magasabb, mint egy hónappal korábban. A munkaerő-elhelyezési ügynökség nyilvántartásában októberben 364 183 munkanélküli szerepelt. A legfontosabb szakszervezetek viszont arra számítanak, hogy 2009-ben 1,2 millióra is emelkedhet a munkanélküliek száma. Ezek a textiliparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a gépgyártó iparban várják a legnagyobb számú elbocsátást. Ugyanakkor azt is előrevetítették, hogy a Nyugat-Európát sújtó válság miatt Spanyolországból és Olaszországból mintegy félmillió vendégmunkás tér vissza az országba.

Jókor jönnek az EU-s pénzek

A Kis- és Középvállalatok, Kereskedelem, Turizmus és Szabadfoglalkozások Minisztériumának a kis- és középvállalatok ügyében illetékes vezérigazgatója nem tart a hazatérő vendégmunkások özönétől. „Ezek az emberek nem egyszerre, és nem egyik napról a másikra mentek el, visszafelé sem egy időben és egyik napról a másikra fognak jönni” – nyilatkozta a Krónikának Csáka József. Szerinte azok jönnek haza, akik új lehetőségeket látnak meg itthon. A vezérigazgató szerint Románia azért is szerencsés helyzetben van, mert éppen a krízis beszüremlésekor jutnak többletlehetőségekhez a vállalkozók. Most kezdenek ugyanis beindulni az EU-s pályázatok. „Épp most nyílik meg a lehetősége annak, hogy vágóhíd, hűtőház, pékség létesítésére nyújtsanak be támogatási kérelmet. Korszerű gépeket lehet uniós segítséggel vásárolni. Ha pedig van egy ilyen infúzió, újrarendeződhetnek a kis- és középvállalkozások” – vélte a vezérigazgató. Csáka szerint a meglebegtetett elbocsátási számoktól sem kell megijedni, ezek egyelőre csak előrejelzések.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet, a nagy áruházláncok eladási statisztikáiban egyelőre alig látszanak a válság hatásai. Az emberek csupán azokról a fogyasztási cikkekről mondanak le, amelyek megvásárlásához nehezebb körülmények között jutnának hitelhez. „Csak a nélkülözhető fogyasztási cikkek kereslete fog csökkenni” – vélte Csáka József. Ebbe a kategóriába a luxuscikkeket sorolta elsőként. Európai viszonylatban az autók iránti kereslet csappanását tartotta a legsúlyosabbnak, hiszen – mint mondta – az autóipar nemcsak az összeszerelésből áll, az autógyárak megannyi beszállítóval dolgoznak, ezek pedig mind megrendelés, és munka nélkül maradnak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a krízis alaposabb mérlegelésre készteti majd a vásárlókat, akik minden bizonnyal a drágább autók helyett az olcsóbb modelleket fogják majd keresni.

Sikeresebb magyar megyék

Csáka József szerint a magyarok által lakott megyékben az országosnál jobb a helyzet, hiszen ezekben a megyékben általában magasabb a vállalkozási kedv, és pályázni is jobban tudnak a vállalkozók. A Brassó, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megyét magában foglaló központi régió arányain felül szakított az utóbbi két évben a pályázat útján megszerezhető forrásokból. Ráadásul Hargita, Kovászna és Maros megyében volt a legtöbb sikeres pályázó. „Ha a vállalkozási kedv megvan, a forrás megvan, és a hozzáértés is megvan, akkor a nehézségek könnyebben átvészelhetők” – vélte Csáka József. A vezérigazgató azt is szerencsésnek tartotta, hogy az európai gyakorlattól eltérően Romániában a legtöbb cég bejegyzési papírjaiba legalább húsz tevékenységi területet írtak be. Így a társaságok könnyebben tudnak profilt váltani.

Óvatosan a statisztikákkal

A minisztériumi vezérigazgató szerint a krízis azt is megmutatta, hogy fenntartásokkal kell kezelni a különböző mutatókat. Az ezer főre eső vállalkozások tekintetében ugyanis Magyarország messze az EU-s átlag fölött szerepel, mégsem jobbak a kilátásai, mint Romániának. Az EU-ban átlagosan 41 vállalkozás jut ezer lakosra, Magyarországon kétszer ennyi, Romániában fele ennyi. Átértékelődött az a tényező is, hogy mely célországok felé exportál Románia. A politikusok korábban büszkék voltak arra, hogy Románia exportjának 70 százaléka az EU-tagállamokba irányult, most viszont épp ez tűnhet aggasztónak. Csáka József az olajár ingadozásával példázta, hogy a riadtság néha nagyobb, mint amekkora indokolt lenne. „Az olaj hordónkénti ára nemrég megközelítette a 150 dollárt. Azt mondták a gazdasági elemzők, hogy elérkezett a világ vége. És lám, mára visszajött 58 dollárra. Én azt mondom, ez a mostani riadalom is csak átmeneti, a gazdaság most is talpra áll” – összegezte álláspontját Csáka József.