2012. február 13., 08:422012. február 13., 08:42
A szándéknyilatkozat szerint ugyanakkor a kormánynak szeptember végéig meg kell kezdenie a petrozsényi székhelyű Országos Kőszénfejtő Társaság (CNH) felszámolási eljárását is, az illetékeseknek pedig február folyamán kell áthelyezniük az Országos Pénzügyi Igazgatósághoz (ANAF) a CNH életképtelen Zsil-völgyi bányáinak aktíváit.
A még életképes Zsil-völgyi bányákat a kormány nyílt árverés során fogja értékesíteni, a kitermelőegységek egyébként átkerülnek a Hunyad megyébe tervezett energetikai komplexumhoz, amelyet egy olténiai társasággal együtt ez év végéig fognak privatizálni. Az IMF és a kormány tavaly ősszel állapodott meg abban, hogy a CNH által felhalmozott adósság miatt a petrillai, a parosényi, valamint a hobicaurikányi bányák aktíváit az ANAF fogja átvenni. Az életképtelennek tartott bányavállalatokat 2018-ig véglegesen be fogja zárni a gazdasági minisztérium.
A Román Posta egyébként jelenleg közel 6000 postahivatalt működtet országszerte, miután az elmúlt év folyamán a kormány több mint ezer egység bezárását rendelte el. Az elmúlt év végi tárgyalások során az IMF a kollektív elbocsátások megkezdésére is felszólította a kormányt, az illetékesek ugyanakkor nem határozták meg az állami szférából távozni kényszerülők pontos számát. A 2010-es évet 29 millió eurós veszteséggel záró Román Posta részvényeinek 75 százaléka a Távközlési és Informatikai Minisztérium tulajdonában van, az Állami Tulajdonalap (Fondul Proprietatea) pedig a további 25 százalék tulajdonosa.
A kormány már tavaly ősszel jelezte, hogy 51 százalékra csökkentené tulajdonosi részesedését, a tőkeemelés érdekében pedig stratégiai befektetőnek adná át a részvények legkevesebb 20 százalékát. A beruházót legalább 10 évig feljogosítanák arra, hogy a vállalat menedzsmentjének irányítására igazgatócsoportot javasoljon a hatóságoknak. A szaktárca adatai szerint a részvények átvételével kapcsolatban eddig több nemzetközi postavállalat vezetősége is jelezte érdeklődését, többek között Svédországból, Nagy-Britanniából és Németországból.
Tavaly nyáron a Román Posta vezetősége úgy nyilatkozott: a várható elbocsátásokat széles körű elemzés fogja megelőzni, Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke pedig kijelentette, több mint 3000 szakszervezeti tag fog utcai tiltakozást tartani az elbocsátások miatt. Az átszervezések első, 2011-ben zajló szakaszában nem történtek elbocsátások. A Román Postának jelenleg mintegy 35 ezer alkalmazottja van.
Az IMF egyébként arra is felszólította a kormányt, hogy február 15-éig véglegesítse a Hidroelectrica energiavállalattal folytatott kétoldalú szerződések újratárgyalását, és a törvényes kereteket tiszteletben tartva érvénytelenítse a tárgyalásokat akadályozó megállapodásokat. Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének elnöke tegnap úgy nyilatkozott: minél előbb fel kell számolni azon kétoldalú szerződéseket, amelyek miatt a lakossággal szemben egyes vállalati csoportok kedvezményezett helyzetbe kerülnek. Az említett megállapodásokkal kapcsolatban már 2006 óta viták zajlanak, a vádak szerint a Hidroelectrica több szállítónak a piaci árnál olcsóbban adja el szolgáltatásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Látogatottsági adatok