2010. május 28., 10:042010. május 28., 10:04
Az országos trendhez hasonlóan az erdélyi és partiumi megyékben is megkétszereződött, máshol megháromszorozódott azoknak a személyeknek a száma, akik előrehozott nyugdíjazási kéréssel fordulnak a megyei nyugdíjpénztárakhoz. Bár még nem nyert hivatalos formát a bejelentés, miszerint a kormány június elseje után hat hónapra befagyasztja az előrehozott nyugdíjazást, tekintve, hogy az intézkedés is szerepel a Boc-kabinet megszorításai között, valószínűleg azokkal egy időben hatályba fog lépni.
Mindeddig azonban csak a sajtóból értesült a nyugdíjrendszer megváltoztatásának terveiről Vass Sándor, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár szóvivője. A szakember a Krónikának elmagyarázta: az előrehozott nyugdíjat jelenleg azok igényelhetik, akik bizonyos számú évig dolgoztak, de még nem érték el a törvényes nyugdíjkorhatárt. Férfiak esetében harmincöt ledolgozott esztendőről van szó, náluk a korhatár 65 év, nőknél pedig ez a szám harminc, 60 éves nyugdíjkorhatárral.
Az előrehozott nyugdíj összege kevesebb, mint amennyit a nyugdíjkorhatárt betöltöttek kaphatnak – a legnagyobb levonás 30 százalékos lehet, ez alól csak azok képezhetnek kivételt, akik a korhatár elérése előtt tíz évvel többet dolgoztak a minimumnál, tehát a férfiak 45, a nők pedig 40 évet.
Vass Sándor tudomása szerint van esély egy olyan módosításra, amely alapján a levonás aránya akár negyvenöt százalékra is nőhet. A szóvivő azt mondja, hallott róla, hogy talán júniustól már egyáltalán nem lesz lehetőség előrehozott nyugdíj igénylésére, emiatt az országban több helyütt ugrásszerűen megnőtt a kérések száma, mert mindenki igyekszik mihamarabb részesülni a juttatásból, amíg még lehet. Bihar megyében azonban nem beszélhetünk olyan drasztikus növekedésről, mint például Temesben, ahol a szakember tudomása szerint az idei évben már mintegy háromszor annyian kértek korhatár előtti nyugdíjat, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Vass leszögezte: amíg a nyugdíjhivatal nem kap hivatalos értesítést a procedúra változásáról, elfogadja az igényléseket, éppúgy, mint eddig.
Valóban megháromszorozódott a Temes megyei előrehozott nyugdíjkérések száma, közölte Viorel Popa, a megyei nyugdíjpénztár szóvivője.
Elmondta, az elmúlt tíz nap alatt háromszor annyi kérés érkezett, mint az elmúlt négy hónap során. „Valóságos őrület volt, az emberek ugyanis bepánikoltak, amikor Traian Băsescu államfő kilátásba helyezte az előrehozott nyugdíjazások befagyasztását” – nyilatkozta. Mint részletezte, míg május elsejéig 300 kérést iktattak, a szám már május 20-ára elérte a 880-at, s miközben átlagban egy nap alatt legtöbb 40 ügyféllel szokott dolguk lenni, most 80–100-an is hozzájuk fordulnak. Popa közlése szerint a kérelmezők köre szinte valamennyi szakterületre kiterjed, s olyanok is szép számban akadnak, akik nem teljesítik az előrehozott nyugdíjazás feltételeit.
Brassó megyében eközben Mihai Tarbă, a megyei nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a hónap végéig akár meg is négyszereződhet a nyugdíjkérelmek száma tavaly májushoz képest. A szakember közölte, május 25-éig már 400 kérést regisztráltak, de amilyen tempóban gyűlnek az iratcsomók, számuk a hónap végére könnyen elérheti az 500-at, míg tavaly májusban mindössze 120 hasonló kéréssel fordultak hozzájuk. „Kötelesek vagyunk elvenni a kéréseket, hiszen jelen pillanatban egy olyan törvény hatályos, amely lehetővé teszi az előrehozott vagy részlegesen előrehozott nyugdíjazást. Amíg nem lesz más rendelkezés, addig így kell eljárnunk. Egyelőre semmilyen változásról nem értesítettek bennünket” – fogalmazott.
Bán Katalin, a Hargita megyei nyugdíjpénztár vezetője is váradi kollégájához hasonlóan úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy hivatalos keretek közé helyezték volna a nyugdíjazás év végéig történő betiltását. „Egyelőre velünk sem közöltek konkrétumokat, csak hallottuk, hogy előfordulhat az előrehozott nyugdíjazások befagyasztása. Amíg a mi feletteseink sem tudják, mi történik, mi sem tudhatjuk” – fogalmazott. Az intézmény vezetője azonban arról tájékoztatott, hogy az elmúlt egy hónapban megduplázódott a nyugdíjazást igénylők száma Hargita megyében, míg korábban havonta átlagosan 80 kérést regisztráltak, ez a szám májusban elérte a 160-at.
Az utóbbi két hétben Maros megyében is ugrásszerűen nőtt azok száma, akik korkedvezménnyel szeretnének nyugdíjba vonulni. Morent Ilona, a nyugdíjpénztár igazgatója lapunknak elmondta, többnyire azok szánják el magukat erre a lépésre, akik bizonytalannak érzik munkahelyük megőrzését. A hivatalvezető ugyanakkor meg szeretné nyugtatni a kérelmezőket; szerinte a rendelkezést nem fogják visszamenőleg alkalmazni. „Mindenki, aki eddig leadta a kérvényét és az megalapozott, korkedvezménnyel nyugdíjba vonulhat” – mondta el Morent Ilona.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.