2009. augusztus 28., 10:022009. augusztus 28., 10:02
Románia államháztartási hiánya a GDP 0,6 százalékával bővült júliusban, a korábbi 2,71 százalékról elérve a GDP 3,31 százalékát. A bevételi és kiadási oldal közötti egyensúlyhiány mértéke elérte a 17,58 milliárd lejt – mutatnak rá a pénzügyminisztérium által közzétett adatsorok. A hiány értékét a GDP függvényében számolták ki, ennek újra nem számolt értéke 531 milliárd lej. Ha a becsült GDP-vel számolunk – ami 497,32 milliárd lejre rúg majd a következő költségvetés-kiigazítást követően – a hiány eléri majd a GDP 3,52 százalékát. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter két héttel korábban úgy nyilatkozott, a hiány az első hét hónap után a GDP 3 százalékát teszi ki.
Az első fél évben a hiány 14,38 milliárd lej volt, ami az 531 milliárd lejes GDP 2,71 százaléka, ami alig kicsivel maradt alul az IMF-fel kötött megállapodásban szereplő 2,73 százaléknál. Az államháztartási hiány úgy alakult ki, hogy a bevételek alig 92,24 milliárd lejre rúgtak, miközben a kiadási oldalon 109,82 milliárd lejes tétel áll. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, a konszolidált költségvetésbe befolyt összegek 6,9 százalékkal, 6,81 milliárd lejjel csökkentek, miközben a bevételek 7,5 százalékkal, azaz 7,56 milliárd lejjel nőttek.
A kiadási oldalon a személyzettel járó költségek júniushoz képest a hetedik hónapban 17,5 százalékkal, azaz 4,376 milliárd lejjel nőttek. Ha pedig az előző év hasonló periódusához viszonyítunk, akkor 11,8 százalékos, 3,1 milliárd lejes kiadásbővülésről beszélhetünk. A tőkekiadások júniushoz képest 30,5 százalékkal, 7,97 milliárd lejről 10,4 milliárdra nőttek, ám 11,9 százalékkal, azaz 1,41 milliárd lejjel voltak alacsonyabbak 2008 hasonló időszakához viszonyítva.
A Nemzetközi Valutaalap augusztus elején, a készenlétihitel-megállapodás első felülvizsgálatakor beleegyezett abba, hogy az államháztartási hiány a korábban becsült 4,6 százalék helyett az év végére 7,3 százalékos legyen. Az új számarány megjelölésekor figyelembe vették, hogy a költségvetési bevételek a korábban becsülthöz képest 17 milliárd lejjel alacsonyabbak lesznek. Ugyanakkor az augusztus elején Romániába látogató IMF-küldöttség azt is javasolni fogja az intézmény vezetőségének, hogy a következő két részlete a hitelnek, azaz a szeptemberben, illetve decemberben érkező összegeket lehessen a költségvetési hiány finanszírozására fordítani.
Jeffrey Franks, a valutaalap romániai küldöttségének vezetője rámutatott, a szeptemberi és decemberi összegnek egyaránt a felét lehet majd erre a célra fordítani. Így mintegy 1,7 milliárd euróval lehet majd finanszírozni a költségvetési hiányt.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.