
Mintegy 39,5 milliárd eurót, a bruttó hazai termék (GDP) közel 28,4 százalékát termelte 2013-ban a romániai fekete- és szürkegazdaság, az összeg megegyezik Bulgária teljes GDP-jével – derült ki az A.T. Kearney tanácsadó cég felméréséből.
2014. január 07., 18:122014. január 07., 18:12
A tavalyi adatok meghaladják a 2012-ben mért összeget, amikor a feketegazdaság 38,3 milliárd eurót termelt. Románia – Horvátországgal együtt – ezzel az Európai Unión belül a második helyen áll annak tekintetében, hogy az adózatlan jövedelem a GDP hány százalékát teszi ki. Az első Bulgária 31,2 százalékkal, Romániát pedig Litvánia követi 28 százalékkal.
Magyarországon a fekete- és szürkegazdaság aránya a bruttó hazai termék 22,1 százalékát teszi ki, Szlovákia és Csehország pedig valamivel jobban áll: a tanácsadó cég felmérése alapján 15, illetve 15,5 százalékos az adózatlan tranzakciók aránya.
Az észak-európai államokban, valamint Németországban a részarány körülbelül 13 százalékos, az adatok pedig Franciaország (9,9 százalék) és Nagy-Britannia (9,7) esetében is nagyjából megegyeznek. Írországban a fekete- és szürkegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 12,2 százalék, annak ellenére, hogy Németország az elmúlt időszakban többször is kifogásolta Dublin pénzügyi és gazdasági politikáját.
A feketegazdaság Ausztriában (7,5 százalék) és Svájcban (7,1 százalék) a leginkább visszaszorított, a tagországok adatai alapján pedig az illegális úton szerzett jövedelem EU-s szinten átlagosan 18,4 százalékos. Abban az esetben, ha Romániának sikerülne az uniós átlagra csökkentenie a fekete- és szürkegazdaságot, mintegy 14 milliárd eurónyi pluszösszeggel bővülne évente az államkassza.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!