
Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a hiteleseknek. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint sokak számára lesz nehéz az idei év
Fotó: 123RF
A neheze még hátravan – jelentette ki a Krónika által megkeresett bankpiaci szakértő, amikor arról kérdeztük, mikor érkezhetnek végre jó hírek azok számára, akiknek folyamatosan nő a banki törlesztőrészletük. Bordás Attila szerint a helyreállás folyamata sokkal hosszabb lesz, mint amilyen ütemben az elmúlt időszakban romlottak a törlesztőrészlet kiszámításánál használt mutatók, és nem biztos, hogy a korábban évekig 1–2 százalékon stagnáló ROBOR visszazsugorodik erre a szintre.
2022. június 21., 08:542022. június 21., 08:54
A törlesztőrészletek meredek növekedésétől megrémült hitelesek közül több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), hiszen míg az előbbi meghaladta a 6 százalékot, utóbbi 1,86 százalék.
A bankok nem közölnek ugyan pontos adatokat arról, hogy hány ügyfelük kérvényezte eddig az átállást, ám tájékoztatásuk szerint a kérések zömét jóváhagyják. A napokban a Profit.ro gazdasági portál készített egy összesítést, amiből az derül ki, hogy a ROBOR-ról IRCC-re való átállást kérők száma növekszik, eddig már több ezren meglépték.
Fotó: Jakab Mónika
ám a kérések száma a bank portfóliójához képest elenyésző. Az ING Bank annyit közölt, hogy egy hét alatt 600 ügyfelük kérte az átállást. A Raiffeisen Bank átlag napi 50 kérésről számol be, ott is inkább az Első otthon program keretében törlesztők lépnek.
A pénzintézetek képviselői egybehangzóan azt mondják, a kéréseket néhány nap alatt megoldják, a többségüket kedvezően bírálják el. Az országban jelenleg hozzávetőleg 490 ezer ROBOR-hoz kötött hitel van.
„Rövidtávon mindenképpen előnyösebb az IRCC, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelesek kérjék az átállást, ám a bank eldöntheti, hogy ezt jóváhagyja-e, és ha igen, milyen költséggel” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
most beelőzött ugyan a ROBOR, ám az IRCC lassan követi, tehát amikor a ROBOR csökkenésnek indul, az IRCC esetében ez is később következik be.
„Most nyer, aki áttér IRCC-re, ám később épp a fáziseltolódás miatt veszíthet, akkor fog magasabb törlesztőrészleteket fizetni, amikor bekövetkezik a kamatlábak csökkenése” – magyarázta a szakértő, aki szerint az, hogy valaki ugyanannyit veszít-e a bankközi kamat csökkentésével, mint amennyit most az átállással nyer, azon is múlik, hogy a mutatók ugyanoda csökkennek-e vissza, ahonnan a növekedéskor indultak.
– hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A most zajló folyamatot egy ingához hasonlította, amely most szélsőségesen kilengett, ám a helyreállás lassú lesz, és a teljes visszaállást sem lehet szavatolni. „A helyreállás folyamata sokkal hosszabb lesz, mint amilyen ütemben romlottak a mutatók, és nem biztos, hogy a korábban évekig 1–2 százalékon stagnáló ROBOR ugyanannyi lesz” – véli a szakértő.

Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
„Költségcsökkentési szempontból mindenképpen szem előtt kell tartani az átállás lehetőségét, hiszen kevés annak a valószínűsége, hogy az alacsony kamatok középtávon – vagyis három–öt éven belül – visszatérnek” – javasolja Bordás Attila.
Meglátása szerint amennyiben valakinek három–ötéves hitelfutamideje van, mindenképpen megéri az IRCC nyújtotta lehetőséget kihasználnia, ha az átállást a bank is jóváhagyja. De a hosszú távú hitelek esetében is érdemes megvizsgálni ezt a változatot, mert számítani kell arra, hogy a „normális állapotokra” való visszatérés elhúzódik.
Azzal számolni kell, hogy a kamatrés, amit a bank hozzáad az IRCC-hez, lehet magasabb, mint amit a ROBOR-ra számolt. Az ajánlatok alapján kell dönteni, megvizsgálva minden költséget. Ha az ügyfél ugyanannál a banknál marad, általában nem számolnak fel más költségeket, csak a hitel karakterisztikái változnak, például a futamideje.
Ám ha valaki bankot vált, akkor számolni kell például közjegyzői illetékkel, de már a romániai piacon megjelentek olyan ajánlatok, hogy a közjegyzői költséget a bank teljesen vagy bizonyos mértékig átvállalja.
Vagyis nem lehet ezt „meglovagolni”, és mindig arra váltani annak függvényében, hogy melyik mutató kedvezőbb éppen. „Viszont a bankok között megvan a verseny, most éppen abban versengenek, hogy ki emeli hamarabb a betéti kamatokat. Ha a kamatok csökkenni kezdenek, az a bank, amelyik intenzív növekedést akar, előremehet a csökkentéssel, és kedvezőbb ajánlattal rukkolhat elő. Ezeket a promóciókat is követni kell” – javasolta a banki szakember.
Rossz hírek a hiteltörlesztőknek. A szakember szerint érdemes elgondolkodni a szerződésmódosításon
Fotó: Pixabay.com
Bordás Attila különben arra számít, a kritikus időszak még ezután következik, nehéz karácsonyuk lesz különösen azoknak a háztartásoknak, ahol a létfenntartásra kell fordítani a bevétel jelentős arányát. „A rezsiszámlák értéke, az élelem ára jelentősen megemelkedett, ami azt eredményezi, hogy az egyéb költségekre, például hiteltörlesztésre fordítható összeg mértéke drasztikusan csökkenni fog a háztartásokon belül” – mutatott rá a szakember.
„Nem tudjuk, hogy elértük-e a mélypontot, vagy tovább súlyosbodik a helyzet, például gabonaválsággal, vagy télen a fűtőanyag túl magas árával. A fegyveres konfliktus miatt sem tudjuk, milyen hatások érik még a gazdaságot, milyen ellátási láncok szakadnak még meg. Ha a háború véget ér, akkor következhet ugyan egy felszusszanás, de ez esetben is hosszabb ideig tart, amíg a drasztikusan elszakadt szálak újraszövődnek” – vetítette előre Bordás Attila.
A szakértő az új hitelek esetében is egyelőre óvatosságra int, szerinte érdemes kivárni, mert például az ingatlanok árának növekedési üteme valószínűleg le fog állni, minimum stagnálás várható, de a csökkenés sem kizárt, hiszen a lakosság fizetőképességének visszaesésével eltűnik a felvevőpiac egy része.
Ha eddig valaki 100 lejből 80 lejt költött létfenntartásra, maradt 20 lej hiteltörlesztésre, ha ezentúl 95 lejt kénytelen költeni a szükségletekre, a maradék 5 lejből már nem lehet akkora hitelt visszafizetni” – szemléltette Bordás Attila.

Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
szóljon hozzá!