Fotó: Boda L. Gergely
Az önkormányzati autonómia erősítését várja az új adótörvénykönyvtől Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester.
2015. április 02., 20:502015. április 02., 20:50
Elmondta, a Romániai Municípiumok Szövetsége már írásban is jelezte elvárásait, elsősorban azt szeretnék, ha a személyi jövedelemadó legalább 47 százaléka az önkormányzatoknál maradna.
Antal Árpád szerint az elöljárók azt szeretnék, ha szabad kezet kapnának az egyedi jellegű illetékek bevezetésére, például eldönthetnék, hogy pluszban megadóztatják azokat a vendéglátó-ipari egységeket, melyek engedélyezik a dohányzást; az így befolyt összeget prevenciós programok finanszírozására fordítanák.
„Bízzák a helyi önkormányzatokra, hogy meghozzák vagy sem a népszerűtlen döntéseket, aztán a polgárok a választásokon ítélkezhetnek” – jelentette ki az elöljáró. Elmondta, fontosnak tartja, hogy az elhanyagolt ingatlanokra nagyobb adókulcsot használhassanak, valamint azt is, hogy amennyiben úgy becsülik, hogy egy épület alulértékelt, kérhessék az újraértékelését. Jelenleg az újonnan épült ipari létesítmények után tízszer-húszszor is többet adóznak a tulajdonosok, mint az 1989 előtt épültek után, mivel az utóbbiak nem voltak újraértékelve.
Antal Árpád jó megoldásnak tartja, hogy az új adótörvénykönyv tervezete szerint az épület rendeltetése alapján határoznák meg az ingatlanadó mértékét, így ha egy épületben gazdasági tevékenység zajlik, akkor ez alapján rónák ki az adót.
Kifejtette: igazságos adózási rendszerre van szükség. Mint mondta, Sepsiszentgyörgyön jelenleg minimális szinten van az ingatlanadó, de el kellene jutni oda, hogy az önkormányzatoknak legyen víziójuk a település fejlesztéséről, eldönthessék, hogy mit bátorítanak, illetve mit büntetnek speciális illetékekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!