2009. június 10., 10:272009. június 10., 10:27
Az Európai Unión belüli eurózónát alkotó tizenhat ország pénzügyminiszterének találkozóját követően nyilatkozva a spanyol biztos hozzátette, ha a növekedés megkezdődik, akkor lehet elindítani a fellendüléshez vezető programokat a zóna országaiban.
A miniszterek találkozóján ismertették mindazonáltal a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azt a friss jelentését is, amelyben a szervezet rögzíti, hogy egyelőre még nem lehet bizonyosat mondani arról, mikor állnak helyre az euróövezet gazdaságai.
A jelentés ajánlásokat is tesz az európai országok számára, köztük azt, hogy hajtsanak végre egy úgynevezett stressz-tesztet a bankok piaci ellenálló képességének bemérése érdekében.
Almuniáék jelezték, hogy erről folyamatban vannak a tárgyalások az uniós tagországok között, de az bizonyos, hogy nem az amerikaihoz hasonló tesztről lesz szó, mert a két rendszer nagyban eltér egymástól.
Nyilatkozatok formájában némi szóváltás alakult ki a tanácskozás résztvevői között arról, mennyiben lehetséges lazítani az euró stabilitását biztosító szabályokat válság idején. Franciaország korábban feszegette már a lazítás lehetővé tételét, ugyanakkor például Peer Steinbrück német pénzügyminiszter ezt hétfőn is kereken elutasította.
Azt is leszögezték, hogy amint a recesszió véget ér, a tagállamoknak meg kell kezdeniük államháztartási hiányuk leszorítását az előírt 3 százalékos GDP-arányos szint alá.
A sajtó érdeklődésére több résztvevő jelezte, hogy feszült figyelemmel kísérik a lettországi helyzetet, de az érdemi vitával meg akarják várni a helyi kormány válságintézkedéseinek kidolgozását. Almunia megerősítette, hogy az említett kormánydöntésektől függ az, mikor folyósítja az EU a Rigának kilátásba helyezett középtávú hitel következő részletét.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fenntartja azt az előrejelzését, hogy a jövő év elején magához térhet a globális gazdaság, de a szervezet vezérigazgatója szerint még igen sok a kockázat. Dominique Strauss-Kahn úgy látja, sokat kell még tenni elsősorban a bankok megtisztításáért. Az IMF vezérigazgatója szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy jövőre az első fél évben bekövetkezik a fellendülés: a fordulat idén szeptember–október folyamán várható, a növekedés az év végén indulhat be, a jövő év első és második negyedében pedig már valódi növekedést fognak felmutatni a gazdaságok. Ennek azonban az a feltétele Strauss-Kahn szerint, hogy az egyes országok „megfelelő politikát” alkalmazzanak: a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha túl sokáig tart a bankrendszer megtisztítása az úgynevezett mérgező eszközöktől. Az IMF vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes feltörekvő országok – például Mexikó, Kolumbia és Lengyelország – óriási finanszírozási hiánnyal küszködnek, s ha ezt a problémát nem kezelik, akkor megnő a kockázata annak, hogy fizetésképtelenné válnak, és ennek hatása végiggyűrűzik a regionális és a globális gazdaságon. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Látogatottsági adatok