2009. június 10., 10:272009. június 10., 10:27
Az Európai Unión belüli eurózónát alkotó tizenhat ország pénzügyminiszterének találkozóját követően nyilatkozva a spanyol biztos hozzátette, ha a növekedés megkezdődik, akkor lehet elindítani a fellendüléshez vezető programokat a zóna országaiban.
A miniszterek találkozóján ismertették mindazonáltal a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) azt a friss jelentését is, amelyben a szervezet rögzíti, hogy egyelőre még nem lehet bizonyosat mondani arról, mikor állnak helyre az euróövezet gazdaságai.
A jelentés ajánlásokat is tesz az európai országok számára, köztük azt, hogy hajtsanak végre egy úgynevezett stressz-tesztet a bankok piaci ellenálló képességének bemérése érdekében.
Almuniáék jelezték, hogy erről folyamatban vannak a tárgyalások az uniós tagországok között, de az bizonyos, hogy nem az amerikaihoz hasonló tesztről lesz szó, mert a két rendszer nagyban eltér egymástól.
Nyilatkozatok formájában némi szóváltás alakult ki a tanácskozás résztvevői között arról, mennyiben lehetséges lazítani az euró stabilitását biztosító szabályokat válság idején. Franciaország korábban feszegette már a lazítás lehetővé tételét, ugyanakkor például Peer Steinbrück német pénzügyminiszter ezt hétfőn is kereken elutasította.
Azt is leszögezték, hogy amint a recesszió véget ér, a tagállamoknak meg kell kezdeniük államháztartási hiányuk leszorítását az előírt 3 százalékos GDP-arányos szint alá.
A sajtó érdeklődésére több résztvevő jelezte, hogy feszült figyelemmel kísérik a lettországi helyzetet, de az érdemi vitával meg akarják várni a helyi kormány válságintézkedéseinek kidolgozását. Almunia megerősítette, hogy az említett kormánydöntésektől függ az, mikor folyósítja az EU a Rigának kilátásba helyezett középtávú hitel következő részletét.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fenntartja azt az előrejelzését, hogy a jövő év elején magához térhet a globális gazdaság, de a szervezet vezérigazgatója szerint még igen sok a kockázat. Dominique Strauss-Kahn úgy látja, sokat kell még tenni elsősorban a bankok megtisztításáért. Az IMF vezérigazgatója szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy jövőre az első fél évben bekövetkezik a fellendülés: a fordulat idén szeptember–október folyamán várható, a növekedés az év végén indulhat be, a jövő év első és második negyedében pedig már valódi növekedést fognak felmutatni a gazdaságok. Ennek azonban az a feltétele Strauss-Kahn szerint, hogy az egyes országok „megfelelő politikát” alkalmazzanak: a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha túl sokáig tart a bankrendszer megtisztítása az úgynevezett mérgező eszközöktől. Az IMF vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes feltörekvő országok – például Mexikó, Kolumbia és Lengyelország – óriási finanszírozási hiánnyal küszködnek, s ha ezt a problémát nem kezelik, akkor megnő a kockázata annak, hogy fizetésképtelenné válnak, és ennek hatása végiggyűrűzik a regionális és a globális gazdaságon. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok