Egyebek mellett ilyen adatokkal és lehetõségekkel szolgál a kolozsvári Polus Centerben tegnap megnyílt második, regionális Condominium lakásvásár. A vasárnapig tartó, összesen több mint félmilliárd euró értékben projekteket kínáló nemzetközi börzén újdonságnak számít, hogy tizennégy új kolozsvári lakópark mellett németországi, brazíliai és spanyolországi kínálatokból is választhatnak az érdeklõdõk.
Harmincnyolc kolozsvári és bukaresti ingatlancég banki finanszírozási lehetõségek mellett nem kevesebb mint 13 ezer lakást bocsát áruba, ezek közül közel kilencezer azonnal meg is vásárolható. A vásárnyitót megelõzõ sajtótájékoztatón ennek kapcsán elhangzott: ez a kínálat háromszorosa az egy évvel korábbinak, ami azt jelzi, hogy Romániában, ezen belül Kolozsváron továbbra is felszálló ágon áll az ingatlanpiac, az ágazat összeomlásáról keringõ hírek csak rosszindulatú mendemondák. Sõt a vásárnak otthont adó Polus Center vezérigazgatója, Mihai Nistor egyenesen úgy fogalmazott: a kolozsvári ingatlanpiacra éppenséggel a robbanásszerû fejlõdés jellemzõ. Ezt jelzi, hogy a kincses városban a 2007-ben létezõ 18 mellett idén tizenegy új lakópark-projekt indult, az új beruházások teljes összege pedig megközelíti a 130 millió eurót. Angelica Iva, a Proactive Business Communication cég vezérigazgatója közlése szerint a kolozsvári árak a tavalyiakhoz képest csak kismértékben nõttek, ez is ösztönzõen hat a vásárlókedvre. Mint mondta, Kolozsváron az apahidai lakóparkban épülõ lakások ára 42 500–156 700 euró között alakul, ugyanakkor az Imperiali 2, illetve Imperiali 3 elnevezésû lakóparkokban 25 000 és 62 300 euró között vásárolható apartman. A kolozsvári Tóközben 64 000–70 000 euróért, a várossal gyakorlatilag öszszenõtt Kisbács község határában épülõ lakóparkokban pedig nagyjából ugyanannyiért, azaz 40 800–85 000 euróért vásárolható épülõ tömbházlakás. Lényegesen drágább a Grigorescu, illetve a Mozart lakópark, ahol egy lakás ára 106 000 és 227 000 euró között alakul.
A Krónika kérdésére a vásárban társszervezõ Polus Media cég vezérigazgatója, Felicia Iordache elmondta: nem lehet megjósolni, hogy a kínálatból, elsõsorban az azonnal megvásárolható közel kilencezer lakásból hány és mennyi idõ alatt kel el, de tapasztalataik szerint a vásárlói igény igen nagy, a szerzõdéskötéstõl a banki ügyintézésig, illetve a tulajdonképpeni adásvételig terjedõ egy-két hónap alatt a lakások legtöbbje gazdára talál. „Sõt olyan vásárló is van, aki a még félkész állapotban levõ tömbházba is hetente ellátogat, hogy lássa: készül-e már az a szint, ahol az õ lakása lesz” – tette hozzá a szakember, az érdeklõdést érzékeltetve. Felicia Iordache szerint a bukaresti ingatlanpiac 80–85, a kolozsvárinak pedig 70 százalékát képviselik a lakáseladások.
Nyugaton azonban a romániai áraknál jóval olcsóbban lakáshoz lehet jutni. Legalábbis ez derült ki abból a bejelentésbõl, miszerint az egykori Német Demokratikus Köztársaságban, azaz az 1990 októberében hivatalosan is újraegyesített Németország keleti felében, Lipcse környékén már 15 000 euróért is lehet tömbházlakást vásárolni, ezekre a mostani kolozsvári börze is lehetõséget kínál. Ugyanakkor elsõ ízben jelent meg a kolozsvári piacon spanyolországi, illetve brazíliai kínálat. Az ezeket piacra dobó Promaga Building Future ingatlancég portugáliai, magyarországi és romániai eladási képviselõje, ªerban Tünde közlése szerint az andalúziai Costa del Sol környékén, ahol „fél évig nyár van, fél évig pedig tavasz, és a tengerre gyönyörû a kilátás”, 220 000 euróért légkondicionáló berendezéssel, úszómedencékkel, egzotikus kerttel, saját napozóval és jachtkikötõvel ellátott luxusvillák vásárolhatók. Ennél lényegesen olcsóbb a Brazília északkeleti részében elhelyezkedõ Natal környéke, ahol egy kolozsvári garzonlakás áráért, azaz 59 000 euróért lakást, egy négyszobás kolozsvári lakás áráért, azaz 130 000 euróért pedig villát lehet venni. „Ne csodálkozzanak, ezek a lehetõségek valósak, és a holland, angol és svéd állampolgárok mellett már a romániaiak is egyre többen érdeklõdnek a brazil piac iránt” – válaszolta lapunknak ªerban Tünde.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?