
Behúzott kézifékkel indul az Első autó program: egyelőre igen kevesen érdeklődnek a kormány által garantált, kedvezményes gépkocsi-vásárlási konstrukció iránt, és a bankok is szkeptikusak a kérdésben.
2015. január 06., 15:152015. január 06., 15:15
A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint az államfő-választási kampányban bejelentett projektben eddig a piacon jelen levő negyven bankból mindössze hét jelezte részvételi szándékát – ezek sem mind a legnagyobbak –, érdekesség viszont, hogy három nem bank jellegű pénzintézet is csatlakozott.
Adrian Jantea, az egyik kereskedelmi bank igazgatója arról számolt be, hogy a kereslet igen alacsony, „elválik, hogy a program beteljesíti-e a hozzá fűzött reményeket”. Kételyeit osztják a gépkocsi-kereskedések is, akik szintén kevés potenciális ügyféllel találkoztak ezidáig. Nicuşor Sorescu eladó például arról számolt be, hogy néhányan érdeklődnek, az emberek azonban még kivárnak, hiszen a bankok máig nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen lépéseket kell megtenni a hiteligényléshez.
A potenciális ügyfelek köre egyébként azt követően szűkült be, hogy a hatóságok kivetettek egy egyszázalékos kockázati illetéket, illetve a korábban bejelentett hét évről öt évre csökkentették a törlesztési időt. A pluszköltségek így a szakemberek számításai szerint elérik az 1500 lejt, ami magasabb, mint egy 59 ezer lejes hitel törlesztőrészlete.
Ugyanakkor sokan panaszkodtak arra is, hogy a program keretében nem lehet 13 ezer eurósnál (mintegy 58500 lej) drágább autót vásárolni, ami viszont eléggé leszűkíti az opciókat. Elégedetlenségre ad továbbá okot az is, hogy miközben egy egyszerű fogyasztási hitelt akár egy hét alatt is odaítélnek a bankok, az Első autó program esetében ez akár négyszer hosszabb időt is igénybe vehet. A nagy előnye viszont, hogy elég mindössze 5 százalék előleg, miközben egy klasszikus gépkocsi-vásárlási hitelhez legalább 20 százalékos önrésszel kell rendelkezni.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!