Dízelbotrány: új módszer a kibocsátásmérésekre

A brüsszeli testület üdvözölte a tagállami egyezséget, amelynek értelmében két év múlva már valós vezetési körülmények között, és nem laboratóriumban végzett mérések eredménye alapján dől majd el, kaphat-e típusengedélyt bármilyen dízelautó. Mint ismeretes, az amerikai hatóságok nemrég derítettek fényt arra, hogy a német Volkswagen több millió autót látott el olyan szoftverrel, amely érzékelte a mérés körülményeit, és a teszteken az autó így valóságos nitrogén-oxid-kibocsátásának csak a töredékét produkálta; magyarán csalt a vizsgán.

Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy „időről időre figyelmeztetett\", hogy a laboratóriumi tesztek eredményei nem esnek egybe a valósággal, és „nagyon keményen dolgozott\" azon, hogy ezt feltárja. A bejelentés hátterében az áll, hogy – amint arról beszámoltunk – Financial Times egy, a birtokába jutott levélre hivatkozva pár napja azt írta, a bizottság két éve tud arról, hogy egyes autógyártók csalnak a teszteken, mégsem történt semmi. Az új mérési módszer egyébként nem csak a dízelautókra, hanem minden járműre vonatkozik, de a botrányban a gázolajos motorok érintettek.

A bizottság közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy miután a laboratóriumi méréseken és a valós körülmények között kapott eredményeket a jelenleg gyártott motorok esetében műszakilag nemigen lehet azonos szintre hozni, ezért gyakorlatilag új határértékekről is megállapodtak a tagállamok. 2017 szeptemberétől a valós körülmények között mért számok 110 százalékkal haladhatják meg a laboratóriumi mérés eredményét, 2020 januárjától pedig egy autó valós körülmények között másfélszer termelhet több káros anyagot, mint a laborban. A bizottság hozzáteszi: jelenleg ez a különbség átlagosan 400 százalék.

Keddi állásfoglalásában egyként az Európai Parlament leszögezte, hogy az Európai Bizottságnak kellene ellenőriznie a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásával kapcsolatosan elkövetett csalások kivizsgálását.  A visszaéléseket aprólékosan ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig megfelelő szankciókkal kell sújtani – húzta alá az EP. A határozat szerint meg kell erősíteni az uniós kibocsátási teszteket az uniós határértékek betartatása és a csalók gyors leleplezése érdekében.

„A jelenlegi botrány az egész autóipart alááshatja, amely viszont számos tagállamban a gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés egyik kulcsa\" – fogalmaz az állásfoglalás.  Az EP azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy haladéktalanul fogadja el és mielőbb vezesse be azokat a vizsgálatokat, amelyek nem laboratóriumi körülmények között, hanem valós vezetési környezetben mérik a szennyezőanyagok kibocsátását, és ne pusztán a jelenlegi botrányban érintett nitrogén-oxidokra terjesszék ki, hanem az összes szennyezőanyagra.  

Emellett az EP kívánatosnak tartaná, hogy a tagállami közlekedési hatóságok által kiállított típusengedélyeket a bizottság és a többi tagállam hatóságai is felülvizsgálhassák, és ha egy jármű jellemzői túllépnek határértékeket, elrendelhessék visszahívását, sőt be is tilthassák az adott típust.

Az EP szúrópróbaszerű vizsgálatokat is szeretne a gyártósorokon, és a műszaki vizsgákon szintén szigorúbb kibocsátásmérést tartana szükségesnek. Az EP szerint érdemes lenne megfontolni, hogy nincs-e szükség egy uniós felügyeleti szervre ezen a területen. Emellett az EP kéri a tagállami hatóságokat, hogy ne nézzék el azt a gyakorlatot, amikor a laboratóriumokban a teszteket nem életszerű körülmények közé helyezik.

Így például a mérést a megengedett legnagyobb hőmérsékleten végzik, túlfújt gumikkal, külső visszapillantó tükrök nélkül a légellenállás csökkentése érdekében, vagy csökkentik a tesztautó tömegét úgy, hogy a működéshez nem szükséges alkatrészeket kiszerelnek belőlük, és betömik a réseket a karosszéria elemei között.