Decembertől lehet új közalkalmazotti bértörvény

Mint hangsúlyozta: sürgősen szükség van egy új jogszabályra, jelenleg ugyanis „a közszféra bérezési rendszere kaotikus, nem elvek és előírások menték működik”. A tárcavezető elmondása szerint már a nemzetközi hitelezőkkel és az oktatási rendszerben dolgozókat képviselő szervezetekkel is egyeztettek az ügyben, a szabályokat pedig közös megegyezés alapján fogják kidolgozni.

„A törvényt elsősorban úgy alkotjuk meg, hogy a rendszer fenntartható legyen a várható költségvetés tekintetében. Egy másik nagyon fontos összetevő a közalkalmazottak motiválása, valamint a folyamatos szakmai fejlődésre való ösztönzés” – részletezte Rovana Plumb az Antena 3 televízió adásában.

Plumb elmondása szerint annak érdekében, hogy a jogszabály már szeptemberig elkészüljön, nyáron folytatják az egyeztetést a partnerekkel. A miniszter kifejtette: noha az eddigi tervek szerint a minimálbér jövő év január elsejétől emelkedik bruttó 1200 lejre, az új törvény alapján azonban ezt már idén decembertől bevezethetik „a rendelkezésre álló források függvényében”.

A legnagyobb bért, havi bruttó 22 ezer lejt az államfő, a miniszterelnök, a legfelsőbb bíróság elnöke, valamint a képviselőház és a szenátus elnöke kapná, eszerint tehát a legnagyobb fizetés a legkisebbnek legfeljebb a tizennyolcszorosa lehetne.

A minisztérium elképzelései szerint az öt bérezési kategória első fokán a szakképzetlen beosztottak állnának, ők minimálbért kapnának. A második helyre az érettségi oklevéllel nem rendelkező, középiskolát végzettek, a harmadikra pedig az érettségizett alkalmazottak kerülnek, őket követik az úgynevezett rövid időtartamú felsőfokú végzettséggel rendelkezők, például az egészségügyi asszisztensek, a levéltárosok, a törvényszéki jegyzők. A legmagasabb pozícióba a hosszú időtartamú felsőfokú képzést végzetteket sorolják – az orvosokat, tanárokat, valamint az államelnököt, a honatyákat és a minisztereket.

Eközben négy közalkalmazotti szakszervezet jelezte szerdán, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtek egy általános sztrájk kirobbantása érdekében, szeptemberben pedig egyes alkalmazottak éhségsztrájkba kezdenek, mivel állításuk szerint a kormány diszkriminatívan kezeli a közigazgatásban dolgozókat.

A helyi és megyei állami hivatalokban dolgozók 70 százalékát képviselő négy szervezet azt kifogásolja, hogy a júniusban elfogadott 27-es számú sürgősségi kormányrendelet szerint ugyan 12 százalékkal növekedhet a bérük, de ez csak akkor valósulhat meg, ha nyugdíjazás vagy leépítés miatt csökken az alkalmazottak száma az adott intézményben. A szakszervezetek sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet arra, hogy a közhivatalok így is személyzethiánnyal küszködnek.

Április végén országszerte mintegy 32 ezer közigazgatásban dolgozó személy tartott egynapos sztrájkot, az alkalmazottak 10 százalékos béremelést és étkezési utalványok biztosítását követelték.

Saját bérüket emelték a kormánytagok

Emelkedik augusztustól az államfő, a miniszterelnök, a szenátus és a képviselőház elnökének, a hírszerzési vezetőknek, valamint a minisztereknek a fizetése egy szerdán elfogadott kormányrendelet értelmében – jelentette be Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő hozzátéve, hogy felelősséget vállal a béremelésért.

Oprea hozzátette: a legnagyobb fizetése az államfőnek, a miniszterelnöknek, a parlament két házát vezető politikusoknak, valamint a legfelsőbb bíróság elnökének lesz. Az ideiglenes kormányfő azt is elmondta: összesen 48 köztisztviselő fizetését emelik következő hónaptól, az érintetteket azonban nem nevezte meg, és azt sem árulta el, hogy milyen mértékben növelik a juttatásokat.

„Nem normális helyzet, hogy egy európai ország elnöke havonta 1500 eurót kapjon. Az államfő évekig kevesebbet keresett, mint sok másodrangú alkalmazott, ezt az anomáliát azonnal meg kell szüntetni” – fogalmazott Oprea. Hozzátette: a hazai igazságügyi intézmények azért működnek jól, mert a bírákat és az ügyészeket anyagilag is motiválják. „A béremelés megszünteti majd a korrupció iránti éhséget” – hangsúlyozta.

A havi bér 21 százalékát hagyjuk a boltokban

Havi fizetésük 21,6 százalékát költik élelmiszerre, lakásfenntartásra és tisztálkodási termékekre a román állampolgárok, akik minden hónapban átlagosan 83 eurót hagynak a szuper- és hipermarketekben – számolt be a Ziarul Financiar gazdasági lap.

Az összeállítás szerint ugyan a romániai lakosok költik a legkevesebb pénzt ételre és fogyóanyagokra az Európai Unióban – a lengyelek kétszer, míg az osztrákok és a franciák háromszor többet –, ugyanakkor bérükhöz képest a legnagyobb arányban adnak ki ilyen célra pénzt.

Mindez azt jelenti, hogy Romániában rendkívül alacsony a vásárlóerő: jelenleg alig 55 százalékos a nyugati államokban mért 80 százalékhoz képest. A kiskereskedelemben a legtöbb pénzt a norvégok költik el: havonta átlagosan 442 eurót hagynak az üzletekben.