2009. február 02., 00:322009. február 02., 00:32
Valamennyien úgy látják, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság komolyan befolyásolja a globális gazdaságot, aminek következében csökkent a termelés, és visszafogottabb lett a nemzetközi kereskedelem. Az aláírók kiálltak a nyílt és szabályozott nemzetközi kereskedelmi normák mellett, ami alapfeltétele a gazdasági növekedésnek, az új munkahelyek létrehozásának. Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szerint „a dohai forduló lezárása hozzájárul a válságból kivezető úthoz, a nemzetközi partnerek közötti bizalom helyreállításához”.
A szombati megbeszélések másik fő témája a protekcionizmus növekvő veszélye volt a Világgazdasági Fórumon, amelyen ezúttal a világ közel húsz országának miniszterelnökei, különböző ágazati miniszterei vettek részt. Az illetékesek arra figyelmeztettek, hogy a munkahelyek megtartása céljából a világ több országában hozott importkorlátozó lépések csak olaj volt a tűzre, tovább mélyíti a válságot. Éppen ezért több ország minisztere is hangsúlyozta, hogy nem szabad korlátozni az importot.
A világgazdasági válság következtében egyebek között visszahúzódóban van a globális kereskedelem. Az elmúlt hetekben olyan kereskedelmi nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Németország arról számolt be, hogy a múlt év végén csökkent az exportjuk, miközben decemberben a nemzetközi légi árufuvarozás mennyisége ötödével esett. Aszo Taro japán miniszterelnök szombati felszólalásában hangsúlyozta, különösen két nagy kockázattal néz szembe a világ: a szociális békétlenséggel és a protekcionizmussal. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint pedig a kormányoknak úgy kell segíteni a megrendült ipart, hogy közben ne szenvedjen csorbát a szabad kereskedelem.
Lagarde azt mondta továbbá, hogy a világ vezetőinek bizonyságot kell adniuk, hogy hathatós lépésekről döntenek a G20-ak, amikor április 2-án Londonban összeülnek. A londoni megbeszélés házigazdája, Gordon Brown brit miniszterelnök leszögezte: a G20-ak vezetőinek nemcsak azt kell kidolgozniuk, hogy mi legyen a válságból való kivezető út, hanem azt is, hogy merre haladjon tovább a világ. Brown az áprilisi csúcs kapcsán úgy vélte, hogy azon szó lesz egy globális szabályozó mechanizmus kidolgozásáról is.
Angela Merkel német kancellár pénteken úgy vélte, hogy a globális pénzügyi válság az ENSZ Gazdasági Tanácsának megalakulását eredményezheti – a Biztonsági Tanács mintájára, de gazdasági alapon. Merkel szerint a válság kiterjedtté vált, és jobb nemzetközi egyeztetésre van szükség. „Ezeket a kérdéseket egységes, globális gazdasági chartába kell foglalni” – szögezte le a kancellár, akinek javaslata igen meglepte a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőit. Merkel kezdeményezése nagy visszhangot váltott ki. A kancellár davosi beszédét értékelve a szombati újságok kiemelték, hogy Merkel a válság leküzdésére a szociális piacgazdaság mellett egyfajta harmadik utat ajánlott. Szavai szerint ez különbözne a „fékevesztett kapitalizmustól”, ugyanakkor teljes elhatárolódást jelentene a „szocialista államgazdasági kísérletektől” is. „A szociális piacgazdaságot a kancellár a legjobb receptnek nevezte. „A szociális piacgazdaság alapelvei rendkívül egyszerűek, ugyanakkor rendkívül egyértelműek is” – érvelt Angela Merkel. A kancellár szerint az állam legfőbb funkciója a gazdasági és a szociális rend óvása.
Miközben Davosban tárgyaltak a világgazdaság irányítói, ott és Genfben is tüntettek a Világgazdasági Fórum ellen. Davosban békés volt a tüntetés, de Genfben összetűzésre került sor a mintegy ezer tüntető és a rendőrség között. A genfi megmozdulás résztvevői üvegekkel dobálták meg a belvárost elzáró rendőröket, akik könnygázt alkalmaztak.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök csütörtökön mérgében kirohant a davosi Világgazdasági Fórum keretében a Gázai övezetről tartott vitáról, a rendezők szemére vetve, hogy nem hagyták szóhoz jutni Simon Peresz izraeli elnök hosszú felszólalása után. A török kormányfő Peresz hosszú, lángoló hangú, a gázai offenzíva mellett érvelő védőbeszédére akart reagálni, de a vitát vezető újságíró határozottan félbeszakította, jelezvén, hogy a vita véget ért. A vita békésen zajlott, amíg Simon Peresz emelt hangon a Hamászt nem kezdte okolni a palesztin polgári áldozatok miatt. Az izraeli elnök védelmébe vette az 1300 halálos áldozatot követelő gázai offenzívát, és azzal vádolta meg a palesztin iszlamista szervezetet, hogy az Izrael elleni rakétatámadásokkal provokálta ki a hadműveletet. Erdogan közölte Peresszel: „úgy vélem, kissé bűnösnek érezheti magát, ezért beszélt emelt hangon. Maguk embereket gyilkolnak meg” – mondta. Peresz erre ujjával Erdoganra mutatva azzal vágott vissza: „maguk is ezt tennék, ha rakéták hullanának Isztambulra”. A török miniszterelnök környezetéből később közölték az Anadolu Ajansi hírügynökséggel: Peresz és Erdogan telefonon megbeszélte a történteket, és az izraeli elnök bocsánatot kért a török kormányfőtől. Erdogant különben többezres lelkes tömeg fogadta péntek hajnalban az isztambuli repülőtéren, a Hamász palesztin iszlamista szervezet pedig szintén üdvözölte a török kormányfő kirohanását.
Hugo Chávez venezuelai elnök arra biztatta a brazíliai Belémben a 9. Szociális Világfórumra egybegyűlt globalizációellenes aktivistákat, hogy „lendüljenek ellentámadásba a liberális kapitalizmus ellen”. A latin-amerikai radikális baloldal élharcosa találkozott az amazonasi nagyvárosban négy másik latin-amerikai ország államfőjével, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Evo Morales bolíviai, Rafael Correa ecuadori és Fernando Lugo paraguayi elnökkel, hogy megvitassák, milyen közös kezdeményezésekkel álljanak elő a kapitalizmus válságának idején. Tanácskozásaik témái között szerepelt a kapitalista fejlődési modell alternatíváinak keresése és a globális felmelegedés elleni harc.
A Szociális Világfórum szervezői hívták meg ezeket a baloldali államfőket a párás amazonasi metropolisban tartott összejövetelükre. A vasárnapig tartó nemzetközi találkozón, amelyet a davosi Világgazdasági Fórum ellenpólusaként tartanak meg minden évben 2001 óta, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság a fő téma.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.