2009. február 02., 00:322009. február 02., 00:32
Valamennyien úgy látják, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság komolyan befolyásolja a globális gazdaságot, aminek következében csökkent a termelés, és visszafogottabb lett a nemzetközi kereskedelem. Az aláírók kiálltak a nyílt és szabályozott nemzetközi kereskedelmi normák mellett, ami alapfeltétele a gazdasági növekedésnek, az új munkahelyek létrehozásának. Pascal Lamy, a WTO vezérigazgatója szerint „a dohai forduló lezárása hozzájárul a válságból kivezető úthoz, a nemzetközi partnerek közötti bizalom helyreállításához”.
A szombati megbeszélések másik fő témája a protekcionizmus növekvő veszélye volt a Világgazdasági Fórumon, amelyen ezúttal a világ közel húsz országának miniszterelnökei, különböző ágazati miniszterei vettek részt. Az illetékesek arra figyelmeztettek, hogy a munkahelyek megtartása céljából a világ több országában hozott importkorlátozó lépések csak olaj volt a tűzre, tovább mélyíti a válságot. Éppen ezért több ország minisztere is hangsúlyozta, hogy nem szabad korlátozni az importot.
A világgazdasági válság következtében egyebek között visszahúzódóban van a globális kereskedelem. Az elmúlt hetekben olyan kereskedelmi nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Németország arról számolt be, hogy a múlt év végén csökkent az exportjuk, miközben decemberben a nemzetközi légi árufuvarozás mennyisége ötödével esett. Aszo Taro japán miniszterelnök szombati felszólalásában hangsúlyozta, különösen két nagy kockázattal néz szembe a világ: a szociális békétlenséggel és a protekcionizmussal. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint pedig a kormányoknak úgy kell segíteni a megrendült ipart, hogy közben ne szenvedjen csorbát a szabad kereskedelem.
Lagarde azt mondta továbbá, hogy a világ vezetőinek bizonyságot kell adniuk, hogy hathatós lépésekről döntenek a G20-ak, amikor április 2-án Londonban összeülnek. A londoni megbeszélés házigazdája, Gordon Brown brit miniszterelnök leszögezte: a G20-ak vezetőinek nemcsak azt kell kidolgozniuk, hogy mi legyen a válságból való kivezető út, hanem azt is, hogy merre haladjon tovább a világ. Brown az áprilisi csúcs kapcsán úgy vélte, hogy azon szó lesz egy globális szabályozó mechanizmus kidolgozásáról is.
Angela Merkel német kancellár pénteken úgy vélte, hogy a globális pénzügyi válság az ENSZ Gazdasági Tanácsának megalakulását eredményezheti – a Biztonsági Tanács mintájára, de gazdasági alapon. Merkel szerint a válság kiterjedtté vált, és jobb nemzetközi egyeztetésre van szükség. „Ezeket a kérdéseket egységes, globális gazdasági chartába kell foglalni” – szögezte le a kancellár, akinek javaslata igen meglepte a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőit. Merkel kezdeményezése nagy visszhangot váltott ki. A kancellár davosi beszédét értékelve a szombati újságok kiemelték, hogy Merkel a válság leküzdésére a szociális piacgazdaság mellett egyfajta harmadik utat ajánlott. Szavai szerint ez különbözne a „fékevesztett kapitalizmustól”, ugyanakkor teljes elhatárolódást jelentene a „szocialista államgazdasági kísérletektől” is. „A szociális piacgazdaságot a kancellár a legjobb receptnek nevezte. „A szociális piacgazdaság alapelvei rendkívül egyszerűek, ugyanakkor rendkívül egyértelműek is” – érvelt Angela Merkel. A kancellár szerint az állam legfőbb funkciója a gazdasági és a szociális rend óvása.
Miközben Davosban tárgyaltak a világgazdaság irányítói, ott és Genfben is tüntettek a Világgazdasági Fórum ellen. Davosban békés volt a tüntetés, de Genfben összetűzésre került sor a mintegy ezer tüntető és a rendőrség között. A genfi megmozdulás résztvevői üvegekkel dobálták meg a belvárost elzáró rendőröket, akik könnygázt alkalmaztak.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök csütörtökön mérgében kirohant a davosi Világgazdasági Fórum keretében a Gázai övezetről tartott vitáról, a rendezők szemére vetve, hogy nem hagyták szóhoz jutni Simon Peresz izraeli elnök hosszú felszólalása után. A török kormányfő Peresz hosszú, lángoló hangú, a gázai offenzíva mellett érvelő védőbeszédére akart reagálni, de a vitát vezető újságíró határozottan félbeszakította, jelezvén, hogy a vita véget ért. A vita békésen zajlott, amíg Simon Peresz emelt hangon a Hamászt nem kezdte okolni a palesztin polgári áldozatok miatt. Az izraeli elnök védelmébe vette az 1300 halálos áldozatot követelő gázai offenzívát, és azzal vádolta meg a palesztin iszlamista szervezetet, hogy az Izrael elleni rakétatámadásokkal provokálta ki a hadműveletet. Erdogan közölte Peresszel: „úgy vélem, kissé bűnösnek érezheti magát, ezért beszélt emelt hangon. Maguk embereket gyilkolnak meg” – mondta. Peresz erre ujjával Erdoganra mutatva azzal vágott vissza: „maguk is ezt tennék, ha rakéták hullanának Isztambulra”. A török miniszterelnök környezetéből később közölték az Anadolu Ajansi hírügynökséggel: Peresz és Erdogan telefonon megbeszélte a történteket, és az izraeli elnök bocsánatot kért a török kormányfőtől. Erdogant különben többezres lelkes tömeg fogadta péntek hajnalban az isztambuli repülőtéren, a Hamász palesztin iszlamista szervezet pedig szintén üdvözölte a török kormányfő kirohanását.
Hugo Chávez venezuelai elnök arra biztatta a brazíliai Belémben a 9. Szociális Világfórumra egybegyűlt globalizációellenes aktivistákat, hogy „lendüljenek ellentámadásba a liberális kapitalizmus ellen”. A latin-amerikai radikális baloldal élharcosa találkozott az amazonasi nagyvárosban négy másik latin-amerikai ország államfőjével, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Evo Morales bolíviai, Rafael Correa ecuadori és Fernando Lugo paraguayi elnökkel, hogy megvitassák, milyen közös kezdeményezésekkel álljanak elő a kapitalizmus válságának idején. Tanácskozásaik témái között szerepelt a kapitalista fejlődési modell alternatíváinak keresése és a globális felmelegedés elleni harc.
A Szociális Világfórum szervezői hívták meg ezeket a baloldali államfőket a párás amazonasi metropolisban tartott összejövetelükre. A vasárnapig tartó nemzetközi találkozón, amelyet a davosi Világgazdasági Fórum ellenpólusaként tartanak meg minden évben 2001 óta, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság a fő téma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok