
Két oka van annak, hogy Romániában nem épült elég autópálya Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes szerint: az egyik az, hogy a mindenkori kormányok nem bizonyultak elég hatékonynak a közpénzek elköltésében, de meglátása szerint az is hátráltatta az infrastruktúrafejlesztést, hogy az ország csaknem egynegyede természetvédelmi terület. Minderről a technokrata kormány második embere a Digi 24 hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban beszélt.
2016. november 21., 19:152016. november 21., 19:15
„A természetvédelmi területek kialakításakor mi is és a helyi hatóságok is azt hitték, hogy ezek aterületek európai uniós finanszírozást vagy más anyagi forrásokat hoznak majd, azonban egyelőre csak akadályozzák a fejlesztést, beleértve egyes autópálya-szakaszokat is” – fogalmazott a fejlesztési minisztériumot is vezető kormányfőhelyettes.
Nem késett a környezetvédők reakciója sem. Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének vezetője hétfőn Facebook-bejegyzésében bírálta Dîncu kijelentését. „Valószínűleg szerinte ki kellene vágni a még meglevő erdőket, le kellene vadásznunk az állatvilágot, tönkre kellene tennünk folyóinkat, s aztán az összes így megszerzett pénzt elkölthetjük három kilométer autópályára” – ironizált a zöld aktivista.
Amint arról beszámoltunk, Cătălin Homor, az újonnan megalakult Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Felügyelet (CNAIR) vezérigazgatója a múlt héten arról beszélt, hogy a 2017-es év lesz a legjobb az autópályák szempontjából. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a 2016-ban elvégzett előkészítő és tulajdonképpeni munkálatoknak köszönhetően számos szakaszt sikerül majd átadni a forgalomnak.
Példaként a Szászsebes–Torda-szakaszt említette, ami véleménye szerint jövőre 95 százalékban elkészülhet, vagyis legtöbb egy csomópont kivitelezése maradhat hátra, kész lehet a Lugos–Déva-szakasz, amennyiben sikerül még idén letudni az engedélyeztetési folyamatot, elkészül a Magyarnádas–Gyalu-szakasz, és a szerződés értelmében át kell adni a forgalomnak a Magyarnádas–Nádaszentmihály-szakaszt is. „Ugyanakkor elég jól halad a munka a Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti sztrádaszakaszon, mint ahogy a Bukarest és Ploieşti közötti is” – közölte Cătălin Homor.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!