Fotó: Agerpres
2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
A pénzügyi válsággal foglalkozó csúcstalálkozók egész sorát fogják megrendezni a jövő hónaptól, legalábbis erről állapodott meg szombaton az amerikai elnök, a francia államfő és az Európai Bizottság elnöke. Az első tanácskozást nem sokkal a november 4-i amerikai elnökválasztás után tartanák – derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet George Bush, Nicolas Sarkozy és José Manuel Barroso adott ki közösen a Maryland állambeli Camp David-i elnöki rezidencián folytatott többórás háromoldalú megbeszélés után. A nyilatkozat szerint a jövő héten egyeztetést kezdenek a világ többi politikai vezetőjével a közös amerikai–európai javaslatról. Az elképzelés szerint az első tanácskozáson áttekintenék, mit sikerült elérni a pénzpiaci válság eddigi kezelése során, illetve megpróbálnának megegyezni egy hasonló krízis jövőbeli elkerüléséhez szükséges reformok alapelveiről. A további találkozókon pedig az lenne a feladat, hogy megállapodjanak azokról a konkrét lépésekről, amelyekkel megvalósíthatók a lefektetett alapelvek.
Megakadályoznák a hasonló válságok megismétlődését
A francia elnök a múlt hónapban vetette föl a pénzügyi válsággal foglalkozó csúcstalálkozó ötletét. A tanácskozás lehetséges részvevőiként a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország képviselői mellett fejlődő országok, többek között India és Kína vezetőit emlegetik. Bush elnök az európai vezetőkkel folytatott megbeszélése előtt arra figyelmeztetett, a válság leküzdésével egyidejűleg garantálni kell „a demokratikus kapitalizmus alapjainak”, a szabad kereskedelemnek, a szabadpiacnak, a vállalkozás szabadságának a megőrzését. „bíztosítanunk kell, hogy efféle válságok többé ne ismétlődhessenek meg” – jelentette ki az amerikai elnök. Ellen kell ugyanakkor állni „az izoláció és a protekcionizmus kísértésének” – figyelmeztetett. Nem szabad, hogy sérüljenek a piacgazdaság és a kapitalizmus alapelvei – mondta. Ki kell tartani a piacok nyitottságának az elve mellett – folytatta, hiszen, mint mondta, ez az elv hozzájárult ahhoz, hogy világszerte több millió ember kitörhessen a nyomorból, növelhesse életszínvonalát. A francia államfő ezzel szemben azt fejtegette, mélyreható reformokra van szükség, fel kell építeni „a jövő kapitalizmusát”. Szavai szerint sem a fedezeti alapok rendszere nem működhet úgy, ahogy eddig, sem pedig azok az adóparadicsomok és pénzügyi intézmények, amelyek felett semmiféle ellenőrzés nem érvényesült.
Még nem lehet tudni, hol szervezik a találkozót
A Le Figaro értesülése szerint Nicolas Sarkozy azt javasolta, november 21. és november 23. között rendezzék meg az első pénzügyi válságcsúcsot. George Bush amerikai elnök ugyanakkor bejelentette, szívesen lenne házigazdája a tervezett csúcstalálkozónak. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor és pontosan hol rendezik. Előzőleg Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyílt levélben felajánlotta a francia elnöknek, hogy a világszervezet szívesen lenne a Sarkozy elnök által javasolt csúcstalálkozó házigazdája. Ban Ki Mun azt írta, egyetértett francia vendégével abban, hogy ami a pénzügyi válság rendezését illeti, „nincs vesztegetnivaló idő”, s javasolta, hogy az ENSZ székhelyén rendezzék meg „legkésőbb december elején” a „kibővített G8-csoport” találkozóját.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok