
A legfrissebb hivatalos statisztikák szerint ugyan Románia gazdasága a második negyedévben 3,7 százalékkal bővült 2014 azonos időszakához képest, a nettó átlagbér pedig 8 százalékkal emelkedett, munkaerőpiaci szakértők szerint azonban a valóság nem ezt mutatja, a gyakorlatban közel sem ennyire előnyös a helyzet.
2015. szeptember 08., 15:082015. szeptember 08., 15:08
A Capital.ro gazdasági portál összeállítása szerint a hazai cégvezetők többsége nemhogy kerüli a béremelést, de továbbra is a válság után alkalmazott óvintézkedéseket vezet be, például csökkenti a személyzeti költségeket.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint az első negyedévben öt területen csökkentek a bérek: e tekintetben elsősorban a kitermelői és a dohánygyártó ágazatban dolgozók érintettek, akiknek fizetése 0,02–4,6 százalékkal esett vissza 2014-hez képest. Egy bányász tavaly nyáron havi nettó 2704 lejt keresett, mostanra pedig juttatása 123 lejjel csökkent.
Cristian Pârvan, a magánszolgáltatásokat nyújtó munkáltatókat tömörítő egyesület elnöke rámutatott: az ágazatban az elmúlt évben a termelés (5,9 százalék) és az üzleti forgalom (8,3 százalék) is visszaesett, ez pedig a bérekre is kihatott. Elmondása szerint ugyanakkor a mostani statisztika nem a tulajdonképpeni fizetések csökkentését, hanem bizonyos pluszjuttatások kiesését tartalmazza.
Pârvan rámutatott: hasonló a helyzet az energiaiparban is, a villamosenergia-fogyasztás például 4,9 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest, az érintett vállalatok üzleti forgalma pedig 15,4 százalékkal csökkent, ez ugyancsak hatással volt az alkalmazottak bérére. A munkáltatói szövetség elnöke rámutatott: a tendencia minden bizonnyal folytatódni fog, hiszen „az energetikai és kitermelői szektorban átalakulóban van a gazdasági struktúra, amelynek nyomán egyre kevesebb áramot, gázt és kőolajt használunk”.
A dohánygyártóiparra vonatkozó statisztikai adatok ezzel szemben nem egyeznek a valósággal – véli Gilda Lazăr, a dohánytermékeket előállító JTI Románia igazgatója. „Óvatosan kell kezelni az INS által közölt adatokat, azok ugyanis nem állják meg a helyüket a gyakorlatban” – fogalmazott a Capital.ro-nak, az ügyet azonban nem részletezte.
Több humánerőforrás szakember szerint ugyanakkor a statisztikai hivatal adatai tágabb érelemben sem felelnek meg a valóságnak, az elmúlt évben ugyanis a bérek nemcsak a felsorolt öt szektorban csökkentek, hanem a legtöbb gazdasági ágazatban visszaestek.
Daniela Necefor, a Total Business Solution tanácsadó cég menedzsere rámutatott: a 2014-ben jegyzett adatokhoz képest jelentős visszaesést tapasztaltak, például elterjedté vált a cégeknél, hogy egy havi 4000 lejt kereső alkalmazott távozása esetén a helyette alkalmazott személynek már csak 2000 lejes fizetést biztosítanak.
Szerinte a statisztika azért nem tartalmaz visszaesést, mert ezek a vállalkozások számos munkahelyet megszüntettek, így átlagban a bérek nem csökkentek. „A cégeket rendkívül aggasztja, hogy a közeljövőben mi fog történni országos és nemzetközi viszonylatban adó- és pénzügyek terén. A piacról a legfontosabb összetevő, a stabilitás hiányzik” – magyarázta Daniela Necefor. Mint hangsúlyozta: a mostani gazdasági növekedés nyomán a vállalkozások nem sietnek fizetéseket emelni, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a bővülés stabil lesz. „Csak másfél, két év után lehet biztosat mondani” – tette hozzá.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!