
Csökkent májusban a bruttó átlagbér, a 2328 lejes átlagkereset az előző havi szinthez képest 2,8 százalékkal volt alacsonyabb. Nettó értékben számolva 3,1 százalékos, azaz 53 lejes visszaesésről beszélhetünk – derül ki az Országos Statisztikai intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2014. július 07., 15:472014. július 07., 15:47
A csökkenés egyébként főként annak tudható be, hogy idén márciusra esett húsvét, az ünnepre pedig sok cégnél prémiumot adtak az alkalmazottaknak. A legnagyobb nettó átlagkeresetet a kőolaj- és földgáz-kitermelésben regisztrálták, ahol az átlagbér elérte az 5512 lejt, a legrosszabbul pedig változatlanul a vendéglátóiparban tevékenykedők kerestek, alig 959 lejt vihettek haza.
A gazdaság legtöbb területén visszaesésről beszélhetünk áprilishoz képest, a legjelentősebb, 20,7 százalékos csökkenést a pénzügyi közvetítői szektorban mérték. Időszakos prémiumoknak vagy a nyereség visszaosztásából származó bevételeknek köszönhetően ugyanakkor olyan ágazatokat is találunk, ahol jobb volt a május, mint az előző hónap.
Ilyen a maga 28,8 százalékos bővülésével a kőolaj- és földgáz-kitermelés, de kisebb növekedéseket máshol is mértek, például a közszférában, ahol a tanügyi dolgozók átlagosan 1,9 százalékkal, a szociális ellátásban alkalmazottak 0,4 százalékkal, a közigazgatásban tevékenykedők pedig 0,2 százalékkal vihettek többet haza.
A háztartások bevételei eközben az Országos Statisztikai Intézet által hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint elérték a 2477 lejt, egy főre átlagosan 928 lej jutott. Azonban amit az átlagember megkeres, el is megy a kiadásokra – ezek összege elérte a 834 lejt, tehát a bevételek alig 27,4 százalékát tudja egy átlagos polgár félretenni.
Az erőforrások számottevő hányadát, összesen 2034 lejt (egy főre 762 lej) a pénzbeni bevételek teszik ki, a természetbeni juttatások átlagosan egy család esetében 443 lejre (egy főre 166 lejre) rúgnak.
Nagy eltérések vannak ugyanakkor a vidéki és a városi háztartások bevételeinek alakulásában. Az urbánus környezetben élők 19,3 százalékkal kerestek jobban, mint vidéki polgártársaik. Bevételeik 61,5 százaléka egyébként fizetésből származott, 23,4 szolgáltatások ellenértékeként nyújtott díjból, a természetbeni javak alig 8,4 százalékot tettek ki.
Eközben mezőgazdasági terményben mérik a vidéki háztartások havi bevételeinek a 37,7 százalékát, amiből 32,2 százalék saját fogyasztásra megy el, a bevételek alig 5,5 százaléka származik mezőgazdasági termékek értékesítéséből. A fizetések itt a jövedelem 29,4 százalékára rúgnak, a szolgáltatások ellenértéke pedig 25,4 százalékra.
Ha a kiadási oldalt nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb összegek élelmiszerekre, illetve más termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások, a helyi önkormányzat, illetve a büdzsé felé törlesztendő összegek. Lakásvételi vagy -építési, földvásárlási beruházásokra, a mezőgazdasági munkában szükséges eszközök beszerzésére vagy éppen részvényvásárlásra a romániai háztartások bevételeinek alig 0,2 százalékát fordítják.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!