Csökkent májusban a bruttó átlagbér, a 2328 lejes átlagkereset az előző havi szinthez képest 2,8 százalékkal volt alacsonyabb. Nettó értékben számolva 3,1 százalékos, azaz 53 lejes visszaesésről beszélhetünk – derül ki az Országos Statisztikai intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2014. július 07., 15:472014. július 07., 15:47
A csökkenés egyébként főként annak tudható be, hogy idén márciusra esett húsvét, az ünnepre pedig sok cégnél prémiumot adtak az alkalmazottaknak. A legnagyobb nettó átlagkeresetet a kőolaj- és földgáz-kitermelésben regisztrálták, ahol az átlagbér elérte az 5512 lejt, a legrosszabbul pedig változatlanul a vendéglátóiparban tevékenykedők kerestek, alig 959 lejt vihettek haza.
A gazdaság legtöbb területén visszaesésről beszélhetünk áprilishoz képest, a legjelentősebb, 20,7 százalékos csökkenést a pénzügyi közvetítői szektorban mérték. Időszakos prémiumoknak vagy a nyereség visszaosztásából származó bevételeknek köszönhetően ugyanakkor olyan ágazatokat is találunk, ahol jobb volt a május, mint az előző hónap.
Ilyen a maga 28,8 százalékos bővülésével a kőolaj- és földgáz-kitermelés, de kisebb növekedéseket máshol is mértek, például a közszférában, ahol a tanügyi dolgozók átlagosan 1,9 százalékkal, a szociális ellátásban alkalmazottak 0,4 százalékkal, a közigazgatásban tevékenykedők pedig 0,2 százalékkal vihettek többet haza.
A háztartások bevételei eközben az Országos Statisztikai Intézet által hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint elérték a 2477 lejt, egy főre átlagosan 928 lej jutott. Azonban amit az átlagember megkeres, el is megy a kiadásokra – ezek összege elérte a 834 lejt, tehát a bevételek alig 27,4 százalékát tudja egy átlagos polgár félretenni.
Az erőforrások számottevő hányadát, összesen 2034 lejt (egy főre 762 lej) a pénzbeni bevételek teszik ki, a természetbeni juttatások átlagosan egy család esetében 443 lejre (egy főre 166 lejre) rúgnak.
Nagy eltérések vannak ugyanakkor a vidéki és a városi háztartások bevételeinek alakulásában. Az urbánus környezetben élők 19,3 százalékkal kerestek jobban, mint vidéki polgártársaik. Bevételeik 61,5 százaléka egyébként fizetésből származott, 23,4 szolgáltatások ellenértékeként nyújtott díjból, a természetbeni javak alig 8,4 százalékot tettek ki.
Eközben mezőgazdasági terményben mérik a vidéki háztartások havi bevételeinek a 37,7 százalékát, amiből 32,2 százalék saját fogyasztásra megy el, a bevételek alig 5,5 százaléka származik mezőgazdasági termékek értékesítéséből. A fizetések itt a jövedelem 29,4 százalékára rúgnak, a szolgáltatások ellenértéke pedig 25,4 százalékra.
Ha a kiadási oldalt nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb összegek élelmiszerekre, illetve más termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások, a helyi önkormányzat, illetve a büdzsé felé törlesztendő összegek. Lakásvételi vagy -építési, földvásárlási beruházásokra, a mezőgazdasági munkában szükséges eszközök beszerzésére vagy éppen részvényvásárlásra a romániai háztartások bevételeinek alig 0,2 százalékát fordítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!