Csökkent májusban a bruttó átlagbér, a 2328 lejes átlagkereset az előző havi szinthez képest 2,8 százalékkal volt alacsonyabb. Nettó értékben számolva 3,1 százalékos, azaz 53 lejes visszaesésről beszélhetünk – derül ki az Országos Statisztikai intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2014. július 07., 15:472014. július 07., 15:47
A csökkenés egyébként főként annak tudható be, hogy idén márciusra esett húsvét, az ünnepre pedig sok cégnél prémiumot adtak az alkalmazottaknak. A legnagyobb nettó átlagkeresetet a kőolaj- és földgáz-kitermelésben regisztrálták, ahol az átlagbér elérte az 5512 lejt, a legrosszabbul pedig változatlanul a vendéglátóiparban tevékenykedők kerestek, alig 959 lejt vihettek haza.
A gazdaság legtöbb területén visszaesésről beszélhetünk áprilishoz képest, a legjelentősebb, 20,7 százalékos csökkenést a pénzügyi közvetítői szektorban mérték. Időszakos prémiumoknak vagy a nyereség visszaosztásából származó bevételeknek köszönhetően ugyanakkor olyan ágazatokat is találunk, ahol jobb volt a május, mint az előző hónap.
Ilyen a maga 28,8 százalékos bővülésével a kőolaj- és földgáz-kitermelés, de kisebb növekedéseket máshol is mértek, például a közszférában, ahol a tanügyi dolgozók átlagosan 1,9 százalékkal, a szociális ellátásban alkalmazottak 0,4 százalékkal, a közigazgatásban tevékenykedők pedig 0,2 százalékkal vihettek többet haza.
A háztartások bevételei eközben az Országos Statisztikai Intézet által hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint elérték a 2477 lejt, egy főre átlagosan 928 lej jutott. Azonban amit az átlagember megkeres, el is megy a kiadásokra – ezek összege elérte a 834 lejt, tehát a bevételek alig 27,4 százalékát tudja egy átlagos polgár félretenni.
Az erőforrások számottevő hányadát, összesen 2034 lejt (egy főre 762 lej) a pénzbeni bevételek teszik ki, a természetbeni juttatások átlagosan egy család esetében 443 lejre (egy főre 166 lejre) rúgnak.
Nagy eltérések vannak ugyanakkor a vidéki és a városi háztartások bevételeinek alakulásában. Az urbánus környezetben élők 19,3 százalékkal kerestek jobban, mint vidéki polgártársaik. Bevételeik 61,5 százaléka egyébként fizetésből származott, 23,4 szolgáltatások ellenértékeként nyújtott díjból, a természetbeni javak alig 8,4 százalékot tettek ki.
Eközben mezőgazdasági terményben mérik a vidéki háztartások havi bevételeinek a 37,7 százalékát, amiből 32,2 százalék saját fogyasztásra megy el, a bevételek alig 5,5 százaléka származik mezőgazdasági termékek értékesítéséből. A fizetések itt a jövedelem 29,4 százalékára rúgnak, a szolgáltatások ellenértéke pedig 25,4 százalékra.
Ha a kiadási oldalt nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb összegek élelmiszerekre, illetve más termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások, a helyi önkormányzat, illetve a büdzsé felé törlesztendő összegek. Lakásvételi vagy -építési, földvásárlási beruházásokra, a mezőgazdasági munkában szükséges eszközök beszerzésére vagy éppen részvényvásárlásra a romániai háztartások bevételeinek alig 0,2 százalékát fordítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!