Hirdetés

Csökkenhet januártól a szennyvízszolgáltatás áfája

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Miközben az ivóvíz áfája már több mint két éve 9 százalékos, a csatornadíjé 19 százalék maradt – ezt a helyzetet rendezné az RMDSZ törvényjavaslata.

Krónika

2018. június 05., 17:272018. június 05., 17:27

Még a képviselőháznak kell rábólintania ahhoz, hogy januártól csökkenhessen a csatornadíj általános forgalmi adója (áfa/TVA), az RMDSZ vonatkozó javaslatát ugyanis első házként hétfőn elfogadta a szenátus. „Több pénz marad a családok zsebében” – idézi a szövetség hírlevele Cseke Attila felsőházi frakcióvezetőt. Elmondása szerint a rezsikiadások csökkentésével segítenék a családok megélhetését, életszínvonalának javítását. Emlékeztetett, az intézkedés bevezetését az RMDSZ választási programja is tartalmazta, egyéb családbarát adópolitikai célkitűzésekkel együtt.

„A szövetség prioritásának tekinti a családközpontú politika erősítését a gazdaságban, az adópolitika, illetve a közszolgáltatások terén is, hiszen közösségünk megmaradásához és számbeli növekedéséhez szülőföldjén megfelelő életfeltételekre van szükség. Örömmel láttuk, hogy a többségi pártok is belátták javaslatunk szükségességét” – fejtette ki Cseke.

Hirdetés

Mint magyarázta, az RMDSZ javaslata értelmében

2019. január 1-jétől 19 százalékról 9 százalékra csökkenne a szennyvízszolgáltatás áfája. 

„A hatályban lévő jogszabály szerint, amely szintén az RMDSZ-től származó ötlet volt, az ivóvíznek már több mint két éve 9 százalékos az általános forgalmi adója. A csatornadíjak azonban 19 százalékos szinten maradtak. Ezt a rendellenes helyzetet orvosolja a Szabó Ödön képviselő által kidolgozott RMDSZ-javaslat: ezután a víznek a háztartásba érkezéskor és távozáskor is csökkentett, 9 százalékos áfája lesz. Ez valós rezsicsökkenést eredményez majd, több pénz marad a lakosok zsebében, amit más javak, szolgáltatások megvásárlására fordíthatnak” – fogalmazott Cseke Attila.

Tánczos Barna szenátor, a felsőház pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, az Eurostat adatai szerint a romániai háztartások átlagosan jövedelmük több mint 40 százalékát költik közszolgáltatásokra, lakbérre és bankhitel törlesztésére.

Idézet
Ez már megterhelőnek számít. Románia lakossága óriási rezsiköltségeket fizet jövedelméhez képest. Ezen az arányon minden lehetséges eszközzel változtatni kell” 

– vélte Tánczos Barna. A szenátor hozzátette: „amennyiben hasonló intézkedésekkel sikerül javítani a lakosság életszínvonalát, azzal közvetve olyan szolgáltatási ágazatok fejlődését is elősegítjük, amelyekre jelenleg igen kevés pénze van a lakosoknak. Ilyen például a hazai turizmus, a kultúra, a különböző oktatási szolgáltatások, amelyek mind egy adott szintű életszínvonalat feltételeznek”. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés