2013. március 12., 14:412013. március 12., 14:41
„A kormány már tárgyal az illetékek lehetséges csökkentéséről. Egyúttal egy olyan intézkedés-csomagot is tervezünk, amely mind a hazai, mind a külföldi befektetéseket segítené” – magyarázta a tárcavezető. Mint mondta, mindezek egyelőre csak ötlet szintjén léteznek, a kormány prioritása jelenleg, hogy az év második felében elősegítse a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékkal való növelését. A kormány még 2010 nyarán döntött az általános forgalmi adó 19-ről 24 százalékra való növeléséről, a megemelt illeték pedig azóta érvényben van.
A hatóságok legutóbb 1,5 százalékos GDP-növekedést becsültek 2013-ra, korábbi előrejelzéseik szerint azonban ennél jóval nagyobb, 2,5 százalékos emelkedésre számítottak. Hasonló eredményeket vetített előre az Európai Bizottság (EB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amely 1,6 százalékos gazdasági növekedésben bízik ebben az évben. Jövő évben ugyanakkor a jelenlegi becslések szerint 2,5 százalékos emelkedés várható. A GDP ezzel szemben tavaly mindössze 0,3 százalékkal növekedett. Szakemberek szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb elősegítője a lakosság fogyasztói erejének erősödése lesz. Victor Ponta miniszterelnök tavaly októberben úgy nyilatkozott: az áfát a továbbiakban fokozatosan kell majd visszacsökkenteni, hogy 2016-ra ismét elérje a 20 százalékot. A kormányfő egyébként hétvégén arról is beszélt, hogy a kormány a gyümölcsök, zöldségek és hústermékek esetében is csökkentené az általános forgalmi adót, ha a kenyér esetében tervezett adócsökkentés sikeresnek bizonyul. Mint ismeretes, a kabinet júliustól kísérleti jelleggel a jelenlegi 24-ről 9 százalékra mérsékli a kenyér előállításához szükséges teljes lánc esetében az áfát. A kormány az adócsalást szorítaná vissza az intézkedéssel, amely az elmúlt években ijesztő méreteket öltött a malom- és sütőiparban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok