Pereket nyernek a cserben hagyott devizahitelesek

Devizahitelesek ezrei pereskednek a pénzintézetekkel Romániában a kölcsönszerződésekben fellelhető tisztességtelen feltételek és az egyoldalú kamatemelések miatt. Az adósok jelentős részének már sikerült legyőzniük a bankokat, sok esetben kiharcolva a törlesztőrészletük megfeleződését is.

Hasonló bravúrnak örvendhet az a friss pernyertes ügyfél, aki 2008-ban 68 ezer svájci frank értékű jelzáloghitelt vett fel a török tulajdonban lévő Credite Europa Bank hitelintézetétől. Mivel az alpesi valuta árfolyamának erősödésével a törlesztőrészlet folyamatosan nőtt, a hiteles tavaly a bírósághoz fordult az árfolyam befagyasztása érdekében.

Bár alapfokon nem neki adtak igazat, a napokban kihirdetett jogerős ítéletében a Vâlcea megyei törvényszék tisztességtelen feltételnek nyilvánította, és eltörölte a kölcsönmegállapodásában rögzített, a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó kitételt. A törvényszék arra kötelezte a Credit Europe Ipotecar IFN-t, hogy a további futamidőre a szerződéskötéskor érvényes, 2 lej körüli szinten fagyassza be a svájci frank árfolyamát, sőt a hitelintézetnek vissza kell fizetnie a mai és akkori árfolyam alapján kiszámolt törlesztőrészlet különbözetét a felperesnek.

Amióta a svájci jegybank az év elején eltörölte az alpesi ország valutájának az euróval szembeni árfolyamküszöbét, a román fizetőeszköz harminc százalékkal gyengült a svájci frankkal szemben, és mára az árfolyam 4 lej körül stabilizálódott.

A mostani törvényszéki ítélet jelentősége abban áll, hogy általa először rendelték el jogerősen az árfolyam befagyasztását egy romániai kölcsönszerződés esetében. Mint arról beszámoltunk, végleges ítélet született nemrég a Román Kereskedelmi Bank (BCR) 207 ügyfelének kollektív perében is, szintén az adósok javára. A bukaresti legfelsőbb bíróság kiiktatta a hitelszerződésükből a változó referenciakamatot, továbbá két másik záradékot tisztességtelen feltételnek nyilvánított.

Gheorghe Piperea, a hitelesek védőügyvédje úgy nyilatkozott, fontolgatják a Román Nemzeti Bank (BNR) perbe hívását is, az öt éve húzódó pereskedés során ugyanis a jegybank nemcsak kiállt az Erste tulajdonában lévő BCR mellett, hanem törvényesnek nevezte a most eltörölt kamatot. Amúgy a devizahitelesek számára kedvező ítéletek arról is árulkodnak, hogy a hazai bírák a legtöbb esetben nem osztják a jegybanknak a kereskedelmi pénzintézetek érdekeit képviselő álláspontját. Pedig a BNR szakértői az elmúlt időszakban szemináriumokon is igyekeztek „okítani” őket arról, mi a követendő törvénykezési eljárás a hitelszerződések ügyében zajló perekben.

Bár a svájci frankban eladósodottak (számuk 75 ezerre, az ilyen hitelek állománya pedig mintegy 2,5 milliárd dollárra rúg) több alkalommal utcára vonulva követelték terhük enyhítését, a kezdeti ígéretek ellenére sem a hatóságoktól, sem a bankoktól nem kaptak konkrét segítséget. A pénzintézetek többsége átmeneti, három hónapra érvényes könnyítést ajánlott számukra, általában a kamatok ideiglenes csökkentésével, viszont az egyéni tárgyalások során hallani sem akart a hiteleknek az ügyfelek számára előnyös lejre váltásáról.

De nem siet az általános érvényű megoldással a kormány és a parlament sem. Hónapok óta hever a törvényhozók asztalán Ana Birchall PSD-s képviselő tervezete, amely szerint az adósok anélkül válthatnák át hitelüket napi árfolyamon lejre, hogy a bank megváltoztathatná a kölcsön eredeti feltételeit. Másrészt a pénzügyminisztérium önálló javaslata értelmében a valutaalapú, lakásvásárlásra felvett kölcsönök lejre való átváltásakor a kormány garanciát vállalna a törlesztőrészlet felére, sőt a tárca azt szeretné, ha a megállapodás nyomán a pénzintézet elengedné a törlesztőrészlet 15 százalékát.

Ezek a törvénytervezetek azonban már a szakbizottságokban elakadtak, emiatt az egyre elégedetlenebb hitelesek a fogyasztóvédelmi hivatalhoz fordulnak segítségért, vagy a közösségi oldalakon szervezkedve, ügyvédekkel konzultálva pert indítanak a bankok ellen.