
Fotó: Facebook/Cseke Attila
A kivételezésből faragnak szabályt, sértik a demokrácia alapelveit, és az ország fejlődésének és gazdaságának ártanak a jelenlegi kormánykoalíció döntései – hívta fel a figyelmet Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikához csütörtökön eljuttatott közleményben.
2024. január 11., 11:162024. január 11., 11:16
A korább fejlesztési miniszter rámutatott: az év utolsó harmadában 99 kormányhatározattal 31,3 milliárd lejt osztott ki a kormány a sürgős, előre nem látható költségek fedezésére kialakított tartalékalapból olyan költségekre, amelyeket az elmulasztott költségvetés-kiegészítéssel kellett volna rendezni.
– fogalmazott a Bihar megyei politikus.
Mint részletezte, 2022-ben 28,7 milliárd lejt, 2021-ben 18,1 milliárd lejt, 2020-ban pedig 43,3 milliárd lej plusz költségvetési kiadást csoportosított át az akkori kormány költségvetés-kiegészítés formájában. Ehhez képest 2023 utolsó harmadában 31,3 milliárd lejt osztott ki a tartalékalapból.
Az RMDSZ közleménye emlékeztet: a mindenkori román kormány július elseje után egy vagy két költségvetés-kiegészítést fogadhat el. „Ennek elsődleges célja felmérni a minisztériumoknak az év elején kitűzött célok teljesítését azért, hogy ott, ahol nem működik a rendszer, a minisztérium nem dolgozik és a kijelölt pénzt nem sikerült befektetni, a kormány újragondolja a célokat, prioritásokat, és a fennmaradt összegeket más, működő finanszírozási eszközök mellé rendelje. Ezáltal forog a pénz a gazdaságban, és fejlődik az ország” – ecsetelte az RMDSZ-es szakpolitikus.
Hozzátette: „erre a kiértékelésre a kormány 2023-ban előszőr nem kerített sort, nem nézett szembe a valósággal”.
amikor elkezdett a kormány a tartalékalapból pénzeket kiutalni. Ez a gazdasági fejlődést gátolta hónapokon át, a beruházások leállásához vezetett, a vállalkozások csődöt mondtak, a munkaerő pedig külföldre vándorolt” – húzta alá Cseke Attila, aki szerint a kormány tartalékalapból való gazdálkodása demokráciadeficitet okoz, és sérti az állami hatalmak szétválasztásának elvét. Hiszen – érvelt –
„A négy hónap alatt összegyűjtött, rekordmennyiségű, 99 kivételes kormányhatározattal a kormány törvényhozói szerepet osztott magára, megkerülve ezzel a parlamentet és a demokrácia alapelveit” – nyilatkozta Cseke Attila. Az RMDSZ-es szenátor hozzátette: a nyári költségvetés-kiegészítés elkerülhette volna ezt a helyzetet, esélyt adott volna a kormánynak ara, hogy szembenézzen a teljesítésével, javítson ott, ahol erre szükség van, és a demokrácia szabályait betartva, egy jobb költségvetést alkosson az országnak, amely a gazdaságot, a fejlődést szolgálja.

Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
szóljon hozzá!