Fotó: Facebook/Cseke Attila
A kivételezésből faragnak szabályt, sértik a demokrácia alapelveit, és az ország fejlődésének és gazdaságának ártanak a jelenlegi kormánykoalíció döntései – hívta fel a figyelmet Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikához csütörtökön eljuttatott közleményben.
2024. január 11., 11:162024. január 11., 11:16
A korább fejlesztési miniszter rámutatott: az év utolsó harmadában 99 kormányhatározattal 31,3 milliárd lejt osztott ki a kormány a sürgős, előre nem látható költségek fedezésére kialakított tartalékalapból olyan költségekre, amelyeket az elmulasztott költségvetés-kiegészítéssel kellett volna rendezni.
– fogalmazott a Bihar megyei politikus.
Mint részletezte, 2022-ben 28,7 milliárd lejt, 2021-ben 18,1 milliárd lejt, 2020-ban pedig 43,3 milliárd lej plusz költségvetési kiadást csoportosított át az akkori kormány költségvetés-kiegészítés formájában. Ehhez képest 2023 utolsó harmadában 31,3 milliárd lejt osztott ki a tartalékalapból.
Az RMDSZ közleménye emlékeztet: a mindenkori román kormány július elseje után egy vagy két költségvetés-kiegészítést fogadhat el. „Ennek elsődleges célja felmérni a minisztériumoknak az év elején kitűzött célok teljesítését azért, hogy ott, ahol nem működik a rendszer, a minisztérium nem dolgozik és a kijelölt pénzt nem sikerült befektetni, a kormány újragondolja a célokat, prioritásokat, és a fennmaradt összegeket más, működő finanszírozási eszközök mellé rendelje. Ezáltal forog a pénz a gazdaságban, és fejlődik az ország” – ecsetelte az RMDSZ-es szakpolitikus.
Hozzátette: „erre a kiértékelésre a kormány 2023-ban előszőr nem kerített sort, nem nézett szembe a valósággal”.
amikor elkezdett a kormány a tartalékalapból pénzeket kiutalni. Ez a gazdasági fejlődést gátolta hónapokon át, a beruházások leállásához vezetett, a vállalkozások csődöt mondtak, a munkaerő pedig külföldre vándorolt” – húzta alá Cseke Attila, aki szerint a kormány tartalékalapból való gazdálkodása demokráciadeficitet okoz, és sérti az állami hatalmak szétválasztásának elvét. Hiszen – érvelt –
„A négy hónap alatt összegyűjtött, rekordmennyiségű, 99 kivételes kormányhatározattal a kormány törvényhozói szerepet osztott magára, megkerülve ezzel a parlamentet és a demokrácia alapelveit” – nyilatkozta Cseke Attila. Az RMDSZ-es szenátor hozzátette: a nyári költségvetés-kiegészítés elkerülhette volna ezt a helyzetet, esélyt adott volna a kormánynak ara, hogy szembenézzen a teljesítésével, javítson ott, ahol erre szükség van, és a demokrácia szabályait betartva, egy jobb költségvetést alkosson az országnak, amely a gazdaságot, a fejlődést szolgálja.
Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!