
Fotó: Facebook/Cseke Attila
A kivételezésből faragnak szabályt, sértik a demokrácia alapelveit, és az ország fejlődésének és gazdaságának ártanak a jelenlegi kormánykoalíció döntései – hívta fel a figyelmet Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikához csütörtökön eljuttatott közleményben.
2024. január 11., 11:162024. január 11., 11:16
A korább fejlesztési miniszter rámutatott: az év utolsó harmadában 99 kormányhatározattal 31,3 milliárd lejt osztott ki a kormány a sürgős, előre nem látható költségek fedezésére kialakított tartalékalapból olyan költségekre, amelyeket az elmulasztott költségvetés-kiegészítéssel kellett volna rendezni.
– fogalmazott a Bihar megyei politikus.
Mint részletezte, 2022-ben 28,7 milliárd lejt, 2021-ben 18,1 milliárd lejt, 2020-ban pedig 43,3 milliárd lej plusz költségvetési kiadást csoportosított át az akkori kormány költségvetés-kiegészítés formájában. Ehhez képest 2023 utolsó harmadában 31,3 milliárd lejt osztott ki a tartalékalapból.
Az RMDSZ közleménye emlékeztet: a mindenkori román kormány július elseje után egy vagy két költségvetés-kiegészítést fogadhat el. „Ennek elsődleges célja felmérni a minisztériumoknak az év elején kitűzött célok teljesítését azért, hogy ott, ahol nem működik a rendszer, a minisztérium nem dolgozik és a kijelölt pénzt nem sikerült befektetni, a kormány újragondolja a célokat, prioritásokat, és a fennmaradt összegeket más, működő finanszírozási eszközök mellé rendelje. Ezáltal forog a pénz a gazdaságban, és fejlődik az ország” – ecsetelte az RMDSZ-es szakpolitikus.
Hozzátette: „erre a kiértékelésre a kormány 2023-ban előszőr nem kerített sort, nem nézett szembe a valósággal”.
amikor elkezdett a kormány a tartalékalapból pénzeket kiutalni. Ez a gazdasági fejlődést gátolta hónapokon át, a beruházások leállásához vezetett, a vállalkozások csődöt mondtak, a munkaerő pedig külföldre vándorolt” – húzta alá Cseke Attila, aki szerint a kormány tartalékalapból való gazdálkodása demokráciadeficitet okoz, és sérti az állami hatalmak szétválasztásának elvét. Hiszen – érvelt –
„A négy hónap alatt összegyűjtött, rekordmennyiségű, 99 kivételes kormányhatározattal a kormány törvényhozói szerepet osztott magára, megkerülve ezzel a parlamentet és a demokrácia alapelveit” – nyilatkozta Cseke Attila. Az RMDSZ-es szenátor hozzátette: a nyári költségvetés-kiegészítés elkerülhette volna ezt a helyzetet, esélyt adott volna a kormánynak ara, hogy szembenézzen a teljesítésével, javítson ott, ahol erre szükség van, és a demokrácia szabályait betartva, egy jobb költségvetést alkosson az országnak, amely a gazdaságot, a fejlődést szolgálja.

Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
szóljon hozzá!