
Fotó: Haáz Vince
Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt fejlesztési és közigazgatási miniszter a szövetség által a Krónikához szerdán eljuttatott közleményben.
2024. január 03., 12:562024. január 03., 12:56
Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta: az európai uniós finanszírozású beruházások fontosak Románia fejlődése szempontjából, a járvány és háborúk által sújtott időszak válságos pénzügyi kontextusában pedig Romániának még inkább arra kell törekednie, hogy minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználjon, minden EU-s pénzt befektessen, és egy eurót se küldjön vissza Brüsszelbe.
A szombat hajnalban közzétett 2023/127-es sürgősségi kormányrendelet korlátozza a minisztériumok által leszerződött és elköltött havi pénzösszegeket, ezek a korlátozások eddig nem voltak érvényesek az uniós finanszírozású beruházásokra is, ez lassítani fogja és még bürokratikusabbá teszi a közberuházások rendszerét” – fogalmazott Cseke Attila.
Rámutatott: a káros, 2023/90-es sürgősségi kormányrendelet által teremtett helyzetet tovább súlyosbítja az új kormányrendelet. „Jól látszik, hogy milyen eredménye van a 90-es kormányrendeletnek, az építők munkáját a kormány nem fizeti ki, a beruházások leállnak, a munkaerő külföldre vándorol, és Románia ma egy hatalmas, félbehagyott munkákkal tarkított építkezési telep. A kormány is rájött a saját hibájára, hiszen ősz óta közel 100 alkalommal kértek kivételt a minisztériumok a kormány rendelkezése alól, de a kormánykoalíció most mégis újabb, hasonlóan káros intézkedéscsomagot léptetett érvénybe” – idézte a közlemény az exminisztert.
„A kormány rendet kellene tegyen, a pénzügyminisztérium rendszereket kellene felépítsen, a közel 100 kivétel nem ezt a célt szolgálja” – vallja. A közigazgatási szakpolitikus kiemelte:
Cseke szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a megjelentetésre váró jogszabályokból két uniós direktívákat ültetne át az országos jogszabályrendszerbe, egy pedig a helyreállítási alap kapcsán megfogalmazott vállalása Romániának. „Amikor a kormány fejetlensége oda vezet, hogy egy minisztériumnak külön kérni kell, hogy egy rendeletet hatályba leptessen, és elvégezze ezzel a mindennapi munkáját, akkor az azt jelenti, hogy nem működik a rendszer, nem működnek a minisztériumok, és nem működik a kormány” – szögezte le Cseke Attila, hozzátéve: az RMDSZ azt kéri a jelenlegi kormánykoalíciótól, „hagyjon fel a szakmaiatlan döntésekkel, és törölje el az eddig életbe léptetett káros rendelkezéseket”.
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Friss felmérés szerint Románia Közép- és Kelet-Európában első helyen áll az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos megtakarítási szándék tekintetében.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Márciusban 10,2 ponttal 38,2-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte pénteken a CFA Románia Egyesület.
Elindították az Országos Adóhivatal (ANAF) átszervezését, amely több városi és községi kirendeltség felszámolásával jár – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter pénteken.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87 220 kilométert tett ki, amiből 18 193 kilométer (20,8 százalék) főút, 35 131 kilométer (40,3 százalék) megyei út, 33 896 kilométer (38,9 százalék) pedig községi út volt.
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
szóljon hozzá!