
Fotó: Haáz Vince
Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt fejlesztési és közigazgatási miniszter a szövetség által a Krónikához szerdán eljuttatott közleményben.
2024. január 03., 12:562024. január 03., 12:56
Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta: az európai uniós finanszírozású beruházások fontosak Románia fejlődése szempontjából, a járvány és háborúk által sújtott időszak válságos pénzügyi kontextusában pedig Romániának még inkább arra kell törekednie, hogy minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználjon, minden EU-s pénzt befektessen, és egy eurót se küldjön vissza Brüsszelbe.
A szombat hajnalban közzétett 2023/127-es sürgősségi kormányrendelet korlátozza a minisztériumok által leszerződött és elköltött havi pénzösszegeket, ezek a korlátozások eddig nem voltak érvényesek az uniós finanszírozású beruházásokra is, ez lassítani fogja és még bürokratikusabbá teszi a közberuházások rendszerét” – fogalmazott Cseke Attila.
Rámutatott: a káros, 2023/90-es sürgősségi kormányrendelet által teremtett helyzetet tovább súlyosbítja az új kormányrendelet. „Jól látszik, hogy milyen eredménye van a 90-es kormányrendeletnek, az építők munkáját a kormány nem fizeti ki, a beruházások leállnak, a munkaerő külföldre vándorol, és Románia ma egy hatalmas, félbehagyott munkákkal tarkított építkezési telep. A kormány is rájött a saját hibájára, hiszen ősz óta közel 100 alkalommal kértek kivételt a minisztériumok a kormány rendelkezése alól, de a kormánykoalíció most mégis újabb, hasonlóan káros intézkedéscsomagot léptetett érvénybe” – idézte a közlemény az exminisztert.
„A kormány rendet kellene tegyen, a pénzügyminisztérium rendszereket kellene felépítsen, a közel 100 kivétel nem ezt a célt szolgálja” – vallja. A közigazgatási szakpolitikus kiemelte:
Cseke szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a megjelentetésre váró jogszabályokból két uniós direktívákat ültetne át az országos jogszabályrendszerbe, egy pedig a helyreállítási alap kapcsán megfogalmazott vállalása Romániának. „Amikor a kormány fejetlensége oda vezet, hogy egy minisztériumnak külön kérni kell, hogy egy rendeletet hatályba leptessen, és elvégezze ezzel a mindennapi munkáját, akkor az azt jelenti, hogy nem működik a rendszer, nem működnek a minisztériumok, és nem működik a kormány” – szögezte le Cseke Attila, hozzátéve: az RMDSZ azt kéri a jelenlegi kormánykoalíciótól, „hagyjon fel a szakmaiatlan döntésekkel, és törölje el az eddig életbe léptetett káros rendelkezéseket”.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
szóljon hozzá!