
Fotó: Haáz Vince
Az európai uniós alapok befektetését veszélyezteti, és az ország fejlődését, a közigazgatás működését hátráltatja az az intézkedéssorozat, amelyet az év utolsó napjaiban fogadott el a kormány – hívta fel a figyelmet Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt fejlesztési és közigazgatási miniszter a szövetség által a Krónikához szerdán eljuttatott közleményben.
2024. január 03., 12:562024. január 03., 12:56
Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta: az európai uniós finanszírozású beruházások fontosak Románia fejlődése szempontjából, a járvány és háborúk által sújtott időszak válságos pénzügyi kontextusában pedig Romániának még inkább arra kell törekednie, hogy minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználjon, minden EU-s pénzt befektessen, és egy eurót se küldjön vissza Brüsszelbe.
A szombat hajnalban közzétett 2023/127-es sürgősségi kormányrendelet korlátozza a minisztériumok által leszerződött és elköltött havi pénzösszegeket, ezek a korlátozások eddig nem voltak érvényesek az uniós finanszírozású beruházásokra is, ez lassítani fogja és még bürokratikusabbá teszi a közberuházások rendszerét” – fogalmazott Cseke Attila.
Rámutatott: a káros, 2023/90-es sürgősségi kormányrendelet által teremtett helyzetet tovább súlyosbítja az új kormányrendelet. „Jól látszik, hogy milyen eredménye van a 90-es kormányrendeletnek, az építők munkáját a kormány nem fizeti ki, a beruházások leállnak, a munkaerő külföldre vándorol, és Románia ma egy hatalmas, félbehagyott munkákkal tarkított építkezési telep. A kormány is rájött a saját hibájára, hiszen ősz óta közel 100 alkalommal kértek kivételt a minisztériumok a kormány rendelkezése alól, de a kormánykoalíció most mégis újabb, hasonlóan káros intézkedéscsomagot léptetett érvénybe” – idézte a közlemény az exminisztert.
„A kormány rendet kellene tegyen, a pénzügyminisztérium rendszereket kellene felépítsen, a közel 100 kivétel nem ezt a célt szolgálja” – vallja. A közigazgatási szakpolitikus kiemelte:
Cseke szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy a megjelentetésre váró jogszabályokból két uniós direktívákat ültetne át az országos jogszabályrendszerbe, egy pedig a helyreállítási alap kapcsán megfogalmazott vállalása Romániának. „Amikor a kormány fejetlensége oda vezet, hogy egy minisztériumnak külön kérni kell, hogy egy rendeletet hatályba leptessen, és elvégezze ezzel a mindennapi munkáját, akkor az azt jelenti, hogy nem működik a rendszer, nem működnek a minisztériumok, és nem működik a kormány” – szögezte le Cseke Attila, hozzátéve: az RMDSZ azt kéri a jelenlegi kormánykoalíciótól, „hagyjon fel a szakmaiatlan döntésekkel, és törölje el az eddig életbe léptetett káros rendelkezéseket”.
Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.
A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.
Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
szóljon hozzá!