Csatlakoztunk a stabilitási paktumhoz, Nagy-Britannia és Csehország kimaradt

Két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek hétfőn este véget ért brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői. Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.

Szigorúbb államháztartási szabályok

Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.

Lengyelország elérte, hogy az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként – sürgető ügyek megtárgyalására – úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot. Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után.

Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják. Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus – a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan – idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban. Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosóék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető – mindenekelőtt Merkel – ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében. Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy „tegye meg a szükséges intézkedéseket” ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.

Băsescu: alkotmányba
a szerződéssel!

Traian Băsescu román államfő a csúcstalálkozó után leszögezte: Romániának 2013 végéig az alkotmányban is rögzítenie kell a stabilitási egyezményben foglaltakat. Szerinte a megállapodás elfogadása a találkozó nagy sikerének tekinthető. „Most az van hátra, hogy tagállami szinten tisztázzuk, hogyan rögzítsük az alkotmányban azt, hogy a strukturális deficit a bruttó hazai termék (GDP) legfeljebb fél százalékát teheti ki” – mutatott rá. 

Egyben reményét fejezte ki, hogy Románia még 2013. január elseje előtt ratifikálja a szerződést.
Az államfő aztán tegnap délután, már Bukarestben újabb sajtótájékoztatón beszélt a csúcs eredményeiről. Álláspontja szerint a stabilitási egyezmény rendkívül fontos, azt az országnak ratifikálnia kell, ezért a politikusoknak „le kell tenniük a fegyvert, és meg kell vizsgálniuk, milyen lehetőségek vannak a következő években”. „Csak együtt állhatunk helyt a globalizációs folyamatokkal szemben. Választás előtt állunk: vagy egy házat hagyunk a gyermekeinkre, vagy adósságot” – szögezte le Băsescu. Az államfő rámutatott, az uniós tagállamok közül Romániában a legkisebb az egy főre eső adósság. A tartozás mértéke 97,9 milliárd euró, amiből 22 milliárd a közadósság. Mindez azt jelenti, hogy minden egyes román állampolgárra 4570 eurónyi adósság jut.

Az elnök egyúttal felelős magatartásra intette a kormányt, mondván: ha bér- és nyugdíjemelést ígérnek, akkor jelöljék meg, honnan kívánják előteremteni a pénzt. „Én nem láttam olyan tételt a költségvetésben, ahonnan elvehetnénk, hogy biztosítsuk az emeléshez szükséges pénzt, igaz, én nem rendelkezem a politikusok rendkívüli kompetenciájával” – hangoztatta Băsescu. Mint arról beszámoltunk, a koalíció hétfőn hatalmazta fel Emil Boc kormányfőt, hogy megvizsgálja az esetleges bér- és nyugdíjemelés lehetőségét. Băsescu viszont tegnap lehűtötte a kedélyeket, és realista magatartásra intette a politikai osztályt.
Arra is kitért, hogy immár nem tartható az a gyakorlat, miszerint a kormányok adósságból váltják valóra a demagóg ígéreteket. Rámutatott: 2008-ig ezen ígéreteket a privatizációból származó bevételek táplálták, ezt követően azonban a hitelekből származó pénzek.