Az országos szinten a legmagasabb béreket biztosító nagyvállalatoknál – a bankoknál, IT-cégeknél, kőolaj- és gázvállalatoknál, valamint a pénzügyi tevékenységet végző cégeknél – éreztette hatását a munkaadóra kivetett társadalombiztosítási (tb) hozzájárulás októbertől bevezetett 5 százalékpontos csökkentése, ezzel szemben a kisvállalkozásoknál mindezt eltörölte a minimálbér emelése.
2015. március 23., 16:032015. március 23., 16:03
Az Accace tanácsadó és outsorcing cég felmérése szerint például egy havi bruttó 3000 lejt kereső alkalmazott esetében a tb-csökkentés nyomán minden hónapban 150 lejt spórolt a munkaadó. Egy személy esetében ugyanis a bérköltség 3834 lejről 3684 lejre mérséklődött, ezzel hat hónap alatt – az intézkedés bevezetése óta – egy cég 900 lejt spórolt alkalmazottanként.
Ezzel szemben a kis cégek esetében a hozzájárulás mérséklése csak október és december között éreztette hatását, januártól ugyanis 900-ról 975 lejre emelkedett a bruttó minimálbér, ezzel a két érték gyakorlatilag kiegyenlítette egymást.
A havi bruttó 900 lejes fizetés után a munkaadó bérköltsége 1150 lej, év elejétől pedig az összeg 46 lejjel növekedett. A tb-hozzájárulás csökkentése utáni hat hónap során így a kisvállalkozások bérköltsége alkalmazottanként 3 lejjel emelkedett.
Andreea Păun, az Accace illetékese arról is beszámolt, hogy felmérésük szerint a legtöbb vállalat nem beruházásokat hajtott végre a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése nyomán megmaradt pluszösszegből, hanem a havi bérek kifizetésére fordította a többletet.
„Noha rövid távon nem történt jelentős előrelépés az illeték mérséklése következtében, szinte bizonyos, hogy hosszú távon a nagy cégek új munkahelyeket fognak teremteni, korszerűsítik a technikai berendezéseket, esetleg prémiumokat osztanak ki a jól teljesítő alkalmazottak között” – vélekedett Andreea Păun.
Hozzátette: az intézkedést a külföldi befektetők is üdvözölték, így remélhetőleg a kormány a továbbiakban nem fogja pluszadók bevezetésével vagy a meglévő illetékek növelésével fedezni a tb-csökkentés miatt kieső összeget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!