
Florin Cîțu korábban Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt
Fotó: Gov.ro
Románia az uniós helyreállítási alapban rendelkezésére teljes összegre, 29,2 milliárd euróra fogja benyújtani a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR), amelyet a kormány előzőleg a bukaresti parlamentben is bemutat – jelentette be csütörtökön Florin Cîțu miniszterelnök.
2021. május 13., 17:012021. május 13., 17:01
2021. május 13., 19:352021. május 13., 19:35
A kormányfő előző napi brüsszeli tárgyalásaira utalva elmondta: Bukarest reformtörekvéseinek a megvalósítására, elsősorban infrastruktúra-fejlesztésre akarja felhasználni a helyreállítási keretet, és más államoktól eltérően nemcsak a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kedvezményes hitel formájában álló rendelkezésére álló keretet is igénybe akarja venni. Cîțu szerint ehhez megszerezte az európai partnerek támogatását, miután megnyugtatta őket, hogy Románia az eredeti tervek szerint fogja csökkenteni a költségvetési hiányt. Románia tartja magát a vállalt költségvetési fegyelemhez, és a GDP-arányos deficitet 2024-ig 3 százalék alá csökkenti – szögezte le a liberális kormányfő.
Úgy értékelte: az általa (korábban pénzügyminiszterként) garantált adóügyi stabilitásnak köszönhető, hogy Romániában javult az adózási fegyelem. A kormányfő egyébként a pénzügyi rendszer digitalizálásától – egyebek mellett a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő online csatlakoztatásától – reméli az adócsalás megfékezését és a költségvetési bevételek növelését.
A kormányfő nem részletezte, milyen összegeket irányoznak elő a PNRR-ben az egyes ágazatok számára, de a brüsszeli tárgyalásairól beszámoló román média tudni véli, hogy a keret legnagyobb, 27 százalékos részét (7,9 milliárd eurót) infrastruktúrafejlesztésre, autópálya- és vasútépítésre használnák. Az egészségügyi rendszer 4, a helyi közigazgatás 2, az oktatás 2, az energiaszektor 1,2 milliárd eurót kapna – értesült a Digi24 hírtelevízió. A kormányfő szerint az ágazati miniszterek legfőbb dolga lesz a következő két hétben, hogy a PNRR minden részletét kidolgozzák, és Románia olyan tervet nyújtson be, amelyet Brüsszel gyorsan elfogad.
Újságírói kérdésre válaszolva Florin Cîțu elismerte, hogy a helyreállítási alap érdekében az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) is konzultálnia kell. A PSD folyamatosan bírálta a bukaresti jobbközép koalíciós kormányt, amiért a kormánypártok nem egyeztetnek az ellenzékkel PNRR-ről, holott parlamenti ciklusokon átnyúló reformokról és hitelekről van szó. Marcel Ciolacu PSD-elnök szerint Brüsszel most a szociáldemokratáknak adott igazat, és a „parlament elé küldte Cîțut a PNRR-vel”.
Korábban a PSD kilátásba helyezte: nem biztosítja a kétharmados többséghez szükséges szavazatokat az uniós sajátforrás-egyezmény ratifikációjához, ha a kormány nem rendez parlamenti vitát a PNRR-ről. Ily módon az egész uniós alap veszélybe kerülhet, létrehozásához ugyanis a tagországi hozzájárulások növelésére van szükség, ezért az Európai Unió Tanácsának erről szóló rendeletét minden tagországnak ratifikálnia kell.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!