Hirdetés

Christine Lagarde az IMF vezérigazgatója

Christine Lagarde francia pénzügyminisztert választotta meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új vezérigazgatójának a szervezet 24 tagú igazgatósága kedden este. Lagarde kinevezésével folytatódik a feltörekvő gazdaságok által megkérdőjelezett, csaknem 6 és fél évtizedes hagyomány, amelynek értelmében az IMF élén európai vezető áll.

Hírösszefoglaló

2011. június 30., 09:352011. június 30., 09:35

„A francia szakember kinevezése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére győzelem Franciaországnak” – közölte a francia elnökség. Az Elysée-palota üdvözölte azt is, hogy „egy nő kerül egy ilyen fontos nemzetközi felelősségteljes” állásba. Az elnökségi forrás szerint Nicolas Sarkozy államfő telefonon gratulált Christine Lagarde-nak a kinevezéséhez. Lagarde a Twitter mikroblog–oldalon megtiszteltetésnek és örömnek nevezte, hogy megbízták a pozícióval. „Az IMF a 187 tagállam szolgálatában állt a gazdasági és pénzügyi világválságban, amely mélyreható változásokra késztette. Elsődleges célom az intézmény élén az lesz, hogy az IMF ezt az utat folytassa, ugyanezzel az eltökéltséggel és elkötelezettséggel” – írta. Amint arról korábban beszámoltunk, az új vezérigazgató elődje, Dominique Strauss-Kahn májusban mondott le, mert vádat emeltek ellene szexuális bűncselekmény miatt. A mindvégig első számú esélyesnek tekintett Lagarde megbízása azután vált egyértelművé, hogy Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter – az IMF-ben legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Egyesült Államok nevében – kedden támogatásáról biztosította a jelöltet. A francia pénzügyminiszter mellett mindvégig kiálló EU és Amerika voksai önmagukban is többséget jelentenek az igazgatóságban, ám Lagarde maga mögött tudhatta Kína, India, Oroszország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Indonézia, Dél-Korea, valamint a frankofón afrikai országok támogatását is. Lagarde a jelenlegi mexikói jegybankelnök Agustín Carstenst győzte le, akit korábban Kanada, Ausztrália, Peru és Chile is támogatásáról biztosított.

Az 55 éves, kitűnő diplomataként és mérsékelt liberálisként jellemzett, jogászvégzettségű Christine Lagarde Európában nagy szakmai tekintélynek örvend, a Financial Times az eurózóna pénzügyminisztereit rangsoroló listáján 2009-ben az első helyen végzett. Az IMF első női vezetője első feladatai közé tartozik, hogy a kézbe vegye az IMF és az EU közös feladatainak irányítását az adósságválságba sodródott Görögország gazdaságának felszínen tartása érdekében. Lagarde korábban ígéretet tett rá, hogy amennyiben elnyeri az IMF vezérigazgatói címét, gondja lesz rá, hogy a fejlődő országok szava nagyobb súllyal essen a latba a valutaalapnál.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
2026. október 29., csütörtök

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra

Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
Hirdetés
Hirdetés