Hirdetés

„Unokáink is fizetni fogják” – Több milliárd eurós veszteséget okozott a koronavírus-járvány Romániában

Mindenkit érint. Máris több milliárd eurós veszteséget okozott a járvány a román gazdaságnak •  Fotó: Veres Nándor

Mindenkit érint. Máris több milliárd eurós veszteséget okozott a járvány a román gazdaságnak

Fotó: Veres Nándor

Két év telt el azóta, hogy észlelték az első koronavírusos esetet Romániában, azóta 2 728 727 Covid-19-es megbetegedést diagnosztizáltak, és a kór 63 353 ember életét követelte. Egy friss elemzés szerint a pandémia már tavaly decemberig 5,5 milliárd eurós egészségi és társadalmi veszteséget okozott. Az összeg azóta nőtt, ráadásul nincsenek benne a gazdasági károk.

Bíró Blanka

2022. február 28., 08:472022. február 28., 08:47

Több milliárd eurós veszteséget okozott a koronavírus-világjárvány Romániának egy, a pandémia egészségügyi és egészségügyhöz köthető társadalmi kiadásairól szóló tanulmány szerint. A Kelet-Közép Európában elsőként összeállított, Lorenzovici László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, Székely Andrea és Farkas-Ráduly Szabolcs, a Syreon Research Romania kutatói és Kató Zoltán, a Semmelweis Egyetem munkatársa által jegyzett, angol nyelvű egészségtani elemzés a koronavírus-járvány első huszonegy hónapját, vagyis a tavaly december végéig terjedő időszakot veszi górcső alá.

Idézet
Az volt a cél, hogy a koronavírus-járványból fakadó egészségi és társadalmi költségeket felmérjük, 5,5 milliárd euróig jutottunk, olyan körülmények között, hogy a tulajdonképpen gazdasági károkat, vagyis azt, hogy nem működtek a turisztikai, a vendéglátóipari cégek, vagy hogy rengeteg vállalkozásnak visszaesett a forgalma, nem is számoltuk”

– avatott be a részletekbe Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. Mint a Krónika kérdésére kifejtette, megvizsgálták, mennyibe került a koronavírus-fertőzöttek kórházi kezelése egy városi, egy megyei és egy egyetemi kórházban egy egyszerű fertőzés esetében, egy tüdőgyulladással súlyosbított esetben, mennyibe került az intenzív terápiás ellátás, illetve a lélegeztetőgépre került betegek kezelése. Felmérték továbbá az intézményi karantén és az izolálás költségeit, az online oktatás miatt fizetett szabadságra kényszerült szülők esetében az állami kiadásokat, valamint a koronavírus-fertőzés miatti korai elhalálozás okozta károkat.

Hirdetés

A veszteség kihat a következő nemzedékekre

Ez nem újdonság, rutinszerűen készülnek hasonló elemzések különböző betegségekre – mutatott rá Lorenzovici László. Felidézte: egy hónappal ezelőtt készítettek elemzést a szívelégtelenség kezelésének és hatásainak költségeiről, azelőtt az agyvérzés esetében vizsgálták a számokat, jelenleg az amputációk költségeit elemző tanulmány van folyamatban. Ezek esetében az éves mutatókat vizsgálják, míg a koronavírus-járvány első 21 hónapjának kiadásait vették górcső alá.

Az elemző összehasonlításképpen elmondta,

az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éves költségvetése „békeidőben” 7,9 milliárd euró, tehát a járványra ennek az összegnek a 60 százalékát fordították a vizsgált időszakban. A szívelégtelenség kezelése és hatásai eközben évi 300 millió euróba kerülnek a társadalomnak.

„Fontos, hogy az emberek és a döntéshozók fejében tisztázódjon, hogy több milliárd eurós veszteséget okozott a járvány” – szögezte le az elemző.

Hangsúlyozta: az oltás költségeit tudatosan nem számolták, mert az már a megoldást jelenti, azzal kell szembeállítani a veszteségeket. „Amikor a járványhelyzet világszinten normalizálódik, több hasonló tanulmány jelenik meg a különböző országokban, összehasonlító elemzések készülnek, és akkor derül ki, melyik ország milyen mértékben tudta menedzselni a válságot, hiszen még az elhalálozások számát illetően is nagy eltérések vannak  országonként” – fogalmazott a szakember.

Kérdésünkre kifejtette, nem az volt a cél, hogy megvizsgálják, Románia miként teljesített ezen a téren, hanem hogy rámutassanak, minél súlyosabb anyagi terhe van egy betegségnek, annál többet kell beszélni róla, és annál fontosabb a megelőzés.

Idézet
„Minden adófizetőnek tudatában kell lennie annak, hogy ezt az összeget, az emiatt felgyűlt államadósságot az ő, a gyerekei és az unokái pénzéből fogják megfizetni, több nemzedék életszínvonalát befolyásolja ez a veszteség.

Aki akadályozta a járványhelyzet kezelését, hozzájárult, hogy a következő generációk költségei is növekedjenek. Ez egy összetett kérdés, de hidegvérrel szembe kell nézni a számokkal” – húzta alá Lorenzovici László.

Nem olcsó. Egy súlyos fertőzött intenzív terápiás ellátása 3582 euróba került a tanulmány szerint •  Fotó: Beliczay László Galéria

Nem olcsó. Egy súlyos fertőzött intenzív terápiás ellátása 3582 euróba került a tanulmány szerint

Fotó: Beliczay László

A számok beszédesek

A kutatást olvasva megtudhatjuk egyebek mellett, hogy a koronavírus-fertőzöttek kezelésére a 21 hónap alatt 1,6 milliárd eurót költött az ország.

Átlagosan 1147 euróba került egy olyan fertőzött kezelése, akinek nem voltak szövődményei.

Ha tüdőgyulladása is volt, már 1720 euróra emelkedtek a költségek, az intenzív terápiás ellátás 3582 euróba került, és ha a beteg lélegeztetőgépre került, 5546 euróra rúgott átlagosan a kórházi ellátása. Átlagosan 2267 euróba került tehát egy beteg kórházi ellátása.

A vizsgált időszakban összesen 4,69 millió napnyi kórházi beutalást összesítettek, ez a szám az intenzív terápián 474 ezer nap. A tanulmányban megjegyzik, a vizsgált időszakban a kórházi ellátás, a protokoll sokat változott, például 2020 szeptemberéig minden fertőzött kötelezően kórházba került.

Azt is vizsgálták, mennyit veszített az államkassza a korai elhalálozás következményeként, tehát mennyit dolgoztak és adóztak volna nyugdíjba vonulásukig, akik az aktív életkorukban váltak a koronavírus áldozatává. Ez az összeg 2,31 milliárd euróra rúg.

Idézet
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy csak a 80 évesek haltak meg, holott sok fiatal, aktív életkorban levő áldozata volt a járványnak”

– hívta fel a figyelmet az elemző. Mint az elemzés rámutat, az intézményi karantén, az izolálás esetén a táppénzzel járó költség mérhető, ez 951 millió euróra rúgott. A munkaügyi minisztériumtól kaptak számokat az online oktatás miatt a gyerekük mellé fizetett szabadságra kényszerülő szülőknek kifizetett összegekről, ez 72,5 millió euró volt az elmúlt év végéig.

A tesztelés eközben 575 millió euróra rúgott, de ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen mindössze azt számszerűsítették, amit hivatalosan jelentettek, tehát azt nem, amit az emberek és a cégek fizettek. A tanulmányban arra is kitérnek, hogy 2021. december végéig Románia felnőtt lakosságának 40,5 százaléka volt beoltva, míg abban az időpontban 61,2 százalék volt az európai átlag.  Az elemzés a Researchgate.net weboldalon olvasható el.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban

Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.

Telkek fiatal családoknak: folytatódik a gyülekezetépítő „fészekrakás” Ajtonban
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?

Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.

Jogosítvány nélkül a forgalomban: iskolajárattá vált az elektromos roller, de ki tanult szabályismeretet?
2026. szeptember 18., péntek

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
Hirdetés