Számos házi feladatot kell teljesítenie a Ponta-kormánynak ahhoz, hogy sikerrel le tudja zárni a szeptemberben lejáró készenlétihitel-megállapodást – a hogyan továbbról május 26-áig zajlanak majd az egyeztetések a hitelezői trojka – Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a Világbank – kedd óta újra Bukarestben tartózkodó küldöttségével.
2015. május 19., 19:422015. május 19., 19:42
Mint ismeretes, Románia az IMF szervezésében kötött két évvel ezelőtt 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelszerződést, amit fele-fele arányban az IMF és az Európai Bizottság biztosít. Románia 2011 óta nem szorult IMF-es kölcsön lehívására, és a jövő évtől Bukarest már csak rugalmas hitelvonalról szóló megállapodásban érdekelt.
Ugyanakkor még mindig kérdésesnek tűnik, hogy Románia lezárja-e a hitelszerződést, mivel tavaly és idén is nézeteltérések merültek fel a felek között – a hitelezők küldöttségének két legutóbbi felülvizsgálati látogatása kudarccal végződött, miután a felek nem állapodtak meg bizonyos feltételekben, így szándéknyilatkozat sem készült a román fél vállalásairól.
Eközben Eugen Teodorovici pénzügyminiszter a napokban határozottan állította, hogy Bukarest újabb megállapodást akar, ezúttal egy lazábbat, amihez hasonlót Lengyelország is kötött – ehhez a lépéshez viszont elengedhetetlen a futó szerződés sikeres lezárása.
A kedden elkezdődött tárgyalássorozat egyik fő témája minden valószínűség szerint az élelmiszeripari termékek és nem szeszes italok általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra történő csökkentése, illetve a január elsejétől tervezett általános áfacsökkentés és fiskális relaxáció lesz, ugyanakkor a vajdahunyadi energetikai komplexum átszervezése is szóba került – legutóbb e tekintetben nem sikerült a feleknek közös álláspontra helyezkedniük.
„Jelen pillanatban a megállapodás egyéves késésben van. Hogy újra naprakész lehessen, és szeptemberben le tudjuk zárni, kevés idő áll a rendelkezésre, így igen agresszív strukturális reformokra lesz szükség\" – nyilatkozta a témában az Adevărul napilapnak Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke, aki egyben a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza is.
Hozzátette: újabban a költségvetési hiány kérdése is súlyosbítja a helyzetet, hiszen miközben a megállapodás értelmében a büdzsé strukturális hiányának 2016 végén a bruttó hazai termék (GDP) alig 1 százalékára kellene rúgnia, az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa – ami már számol a januártól hatályba lépő, jelenleg a parlamenti elfogadásra váró új adótörvénykönyvvel – 3,5 százalékos deficitet vetít előre.
„1 és 3,5 százalék között a különbség óriási. Vagy lemondanak a tervezett adócsökkentések egy részéről, vagy kompenzáló intézkedésekkel rukkolnak elő\" – vázolta a kormány számára adódó lehetséges forgatókönyveket Ionuţ Dumitru.
Mint ismeretes, a tervezett intézkedések között az áfacsökkentés mellett megtaláljuk még az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó 20 százalékos csökkentését, eltörölnék továbbá az osztalékok megadóztatását, valamint a sokat vitatott „oszlopadót\" is, amit tavaly vetett ki a kormány a nem épületjellegű ingatlanokra.
A kormány számításai szerint az intézkedések 18,29 milliárd lejes lyukat ütnének a költségvetésben, de abban bíznak, hogy sikerül kompenzálni a kieső források jó részét, így mindössze nettó 7,26 milliárd lejes hiánnyal számolnak. Egyébként a szenátus nemrég kivette a törvénytervezetből az üzemanyagok jövedéki adójának a csökkentését, az osztalékok adóját pedig a jelenlegi 16 százalék helyett 5 százalékban állapította meg – a felsőház intézkedései révén 4 milliárd lejt lehetne megspórolni az államkassza számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!