Megkezdte kedden romániai látogatását a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a frankhitelesek megsegítéséről tervezett intézkedésekről és az állami vállalatok helyzetéről folytat megbeszéléseket a bukaresti hatóságokkal.
2015. január 27., 17:472015. január 27., 17:47
A látogatás része a soron következő felülvizsgálati látogatásnak, amelyre azért kerül sor, mert Románia 2013-ban két éves elővigyázatossági hitelszerződést kötött az IMF-fel. Ennek értéke 4 milliárd euró, amiből 2 milliárdot az Európai Bizottság biztosít.
Az IMF-látogatás napirendjén várhatóan hangsúlyosan szerepel a frankhitelesek megsegítése érdekében tervezett román intézkedések.
Hétfőn az IMF aggodalmát fejezte ki levélben a magáncsődtörvény intézményének tervezett bevezetésével kapcsolatban, és közölte, hogy a valutahitelek lejre való átváltását sem támogatja.
Arra kérte a román hatóságokat, hogy ezeknek az intézkedéseknek az elfogadása előtt végezzenek alapos hatástanulmányt, és folytassanak párbeszédet a bankokkal. Kedden a küldöttség a Román Nemzeti Banknál kezdte el a február 10-ig tartó találkozósorozatot, amelynek keretében a kormánnyal, Klaus Johannis államelnökkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel és pártok képviselőivel is megbeszéléseket folytatnak.
A frankhitelesek problémájának felmerülése előtt az eredeti tervek szerint a tárgyalások fő napirendi témája állami vállalatok magánosítási folyamata lett volna, illetve annak megvizsgálása, hogy mennyire volt sikeres több olyan stratégiai fontosságú állami társaság hatékonnyá tétele, amelyeket nem terveznek privatizálni.
A bukaresti hatóságok vállalták, hogy a versenyszférából alkalmaznak vezérigazgatókat közlekedési, távközlési és energetikai vállalatok élére, így kivonják ezeket a társaságokat a politika befolyása alól, s kizárólag piacgazdasági szempontok szerint teszik hatékonnyá működésüket.
Az Adevărul című napilap információi szerint a közlekedési minisztériumhoz tartozó vállalatok esetében ez a stratégia csak részben volt sikeres, mert a versenyszférából érkező vezérigazgatóknak is erőteljes politikai nyomással kellett szembesülniük, egyeseket közülük le is váltottak politikai nyomásra. Ugyanakkor a lap megállapítja, hogy összességében Romániának sikerült csökkentenie az állami vállalatok veszteségeinek halmozását, sőt egyes esetekben, ezek a vállalatok ismét nyereségessé váltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!