Fotó: Gábos Albin
Az egészségügyi, a fejlesztési, az oktatási és a pénzügyi tárca kapja a legnagyobb összeget a költségvetés kiigazításakor a pénzügyminisztérium honlapján péntek este közzétett tervezet szerint.
2021. augusztus 14., 09:442021. augusztus 14., 09:44
2021. augusztus 14., 09:452021. augusztus 14., 09:45
Az egészségügyi minisztérium költségvetését 3,721 milliárd, a pénzügyminisztériumét 3,002 milliárd, a fejlesztési minisztériumét 2,244 milliárd, az oktatási minisztériumét pedig 964,4 millió lejjel toldják meg – közölte az Agerpres.
A fejlesztési minisztérium 2 milliárd lejből a Helyi Fejlesztések Országos Programját (PNDL) finanszírozza, 100 millió lejt pedig az Országos Befektetési Társaságnak (CNI) utal.
A pénzügyminisztérium által kapott összegből 800 millió lej a kormány tartalékalapját gyarapítja, 600 millió lejt az EU költségvetésébe fizetnek be, 600 millió lejt különböző állami vállalatok támogatására szánnak, 1 milliárd lejjel pedig uniós alapokból történő beruházások lebonyolítását segítik.
A költségvetés-kiigazítás tervezete szerint az európai alapok minisztériumának 760,72 millió lejjel nő a büdzséje, az energiaügyi minisztérium 650,59 millió lejes kiegészítést kap. A szállításügyi tárca 625,7 millió lejjel, a környezetvédelmi 533,8 millió lejjel, a mezőgazdasági 150 millió lejjel, a kutatási tárca pedig 30 millió lejjel nagyobb összegből gazdálkodhat.
Ennek az a magyarázata, hogy az év elején tervezettnél 3,319 milliárd lejjel kisebb összeggel kell kipótolni a központi büdzséből a társadalombiztosítás költségvetését az utóbbi bevételnövekedésének köszönhetően, ugyanakkor 547,1 millió lejjel növelnék a munkanélküli-ellátás költségvetését.
A védelmi tárca és a külügyminisztérium költségvetése nem módosul – olvasható a péntek este közzétett tervezetben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!