2009. december 18., 10:062009. december 18., 10:06
Január elején rendkívüli parlamenti ülésen fogadja el a parlament a 2010-es évi költségvetést – jelentette be Emil Boc ügyvivő, ám újabb mandátumra jelölt miniszterelnök. Mint hangsúlyozta, az ország számára jelen pillanatban prioritás a büdzsé mielőbbi elfogadása.
Boc arról is értekezett, hogy a költségvetés kidolgozásakor szem előtt tartják a nemzetközi hitelszerződésben rögzített gazdasági paramétereket, így olyan számadatokkal dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövő évi költségvetési mérleghiány ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát.
A várhatóan rövidesen újabb mandátumot kezdő kormányfő szerint a 2010-es év mindenképp nehéz év lesz, de gazdasági szempontból szerinte mindenképp jobbat hoz majd, mint az idei év. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az előrejelzések szerint gazdasági növekedésre lehet jövőre számítani.
Hasonlóképpen derűlátóan nyilatkozott csütörtökön Traian Băsescu államfő is.
| Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel szavazta meg csütörtökön Strasbourgban a 2010. évi uniós költségvetést. Először fordult elő az EU történelmében, hogy egy „új”, kelet-közép-európai tagország képviselője, a néppárti Surján László vezetésével szülessen meg az Unió költségvetése. A költségvetés 141 milliárd euró kötelezettségvállalást, ebből közel 123 milliárd euró kifizetést irányoz elő. Középpontjában a gazdasági válság következményeinek kezelése áll. Az Európai Gazdaságélénkítési Terv 2,4 milliárd eurós forrása mellett további lendületet ad az európai gazdaságnak a versenyképesség növelésére és kutatás-fejlesztésre fordítható 11 milliárd euró. A parlamenti képviselők szerint a felzárkóztatási programokra szánt 36 milliárd eurós forrásokat is a gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani. A mostani az utolsó olyan uniós költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadtak el. |
Szerinte minden esély megvan arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) február 17-én egy időben utalja a készenléti hitelmegállapodásban rögzített összeg 1,5 milliárd eurós harmadik, illetve 830 millió eurós negyedik részletét. Ennek a 2,3 milliárd eurónak a felét a Román Nemzeti Banknak utalják, másik felét pedig a pénzügyminisztérium kapja meg, hogy az összegből finanszírozni tudja a költségvetési hiányt.
Annak, hogy február közepén érkezhessenek a pénzek, Băsescu szerint egyetlen feltétele egy olyan költségvetés elfogadása, amely tartalmazza a nemzetközi hitelintézet által elvárt gazdasági mutatókat. „December 23-ára működőképes kormányra van szükségünk, amelynek az év végéig be is kell terjesztenie a költségvetés tervezetét a parlament elé.
Ugyanis január 4-5-én már a parlamentnek el kell kezdenie a büdzsétervezet boncolgatását, míg január 16-ára a döntéshozó testületnek el is kellene fogadnia a költségvetés végső formáját. Csak ilyen körülmények között hívhatjuk vissza újabb vizsgálódásra az Európai Unió és a Világbank képviselőit” – részletezte elképzeléseit Traian Băsescu.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.