Winkler Gyula: a megoldásra váró feladatokhoz viszonyítva nem egy-két milliárd euróra, hanem több tízmilliárdra lenne szükség
Fotó: Winklergyula.ro
Bár első olvasatra úgy tűnik, jókora összeget kaphat Románia a karbonsemleges gazdasági átállásra, Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Krónika megkeresésére úgy értékelt: ez „egy vicc”.
2020. január 21., 08:492020. január 21., 08:49
Legalább 1000 milliárd eurót mozgósít a következő évtizedben a karbonsemleges gazdasági átállásra az Európai Bizottság a Fenntartható Európa Beruházási Terv értelmében, amelyet az elmúlt héten mutattak be Brüsszelben. Ennek az összegnek a 10 százaléka lenne a Méltányos Átállást Támogató Alap (JTF), az összeg legnagyobb kedvezményezettei Lengyelország (2 milliárd euró), Németország (877 millió euró) és harmadikként Románia (750 millió euró). Bár első olvasatra ez nagy összegnek tűnik, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, ez „egy vicc”, nagyon kevés, és óriási felháborodást váltott ki Strasbourgban Frans Timmermans első alelnök finanszírozással kapcsolatos bejelentése.
A zöld megállapodás egy összetett, sokoldalú történet, Európát 2050-re akarják klímasemlegessé tenni, ehhez minden területen átalakításokra van szükség, ez nem minden tagország számára jelent azonos erőfeszítést,
Mint Winkler Gyula hangsúlyozta, tíz év alatt 1000 milliárd euró fordítható erre a célra, ebből 100 milliárd euró a méltányos átállást támogató alap, de még nem körvonalazódott egyértelműen, ezt a pénzt honnan teremtik elő. „Frans Timmermans azt mondja, 7,5 milliárd eurót képzel el az Unió költségvetéséből, ráadásul ez sem »friss pénz«, hanem átcsoportosítaná a kohéziós és a közös agrárpolitika jelenlegi finanszírozásait. Bár ez még nem döntés, csak javaslat, de elég ahhoz, hogy kipattanjon a botrány” – fogalmazta meg a politikus. Hangsúlyozta, ha Románia egymilliárd eurót kap, az is nagyon kevés, mindegy, hogy harmadik Európában, hiszen Lengyelország kapná a legnagyobb összeget, de ott is hatalmas a felháborodás.
Senki nem várja el, hogy ezek mind vissza nem térítendő támogatások legyenek, viszont méltányos finanszírozási mechanizmusokat kell kidolgozni, ettől azonban még messze áll az Unió – részletezte Winkler Gyula. Hozzátette, a Méltányos Átállási Mechanizmus egyik finanszírozási pillére az Európai Beruházási Bank (EIB) által biztosított közszektor-hitelezési eszköz lenne. Az erdélyi politikus szerint jó gondolat a pénzintézetet átalakítani „zöld átállási bankká”, amely a következő években elsősorban klímatudatos projekteket finanszíroz, de arról is zajlik a vita, hogy milyen ütemben kell kivonulni a többi projektből. Winkler ugyanakkor úgy véli, az autóiparban nagy gondok vannak, ez elsősorban Németországot érinti, ezen a területen lehet támogatni az elektromos gépkocsikra való áttérést, „de ez csalóka népszerűsítés”, hiszen azt például még nem oldották meg, hogy a lejárt akkumulátorokat, miként hasznosítják újra.
Az Európai Parlament által megszavazott, több fejezetből álló zöldmegállapodás-jelentésben sokak szerint szintén tetten érhetők ellentmondásos részek, gazdasági érdekek.
– mondta Winkler Gyula. Az új stratégia szerint a szenet ki kell iktatni, helyette földgázt kell használni. Ennek a hátterében azonban az RMDSZ-es EP-képviselő szerint az áll, hogy Németország megépítette az orosz földgázt szállító 1200 kilométeres Északi Áramlat 2 gázvezetéket. „Kemény gazdasági érdekek diktálnak, nincs más választás, nekünk is fel kell zárkózni” – szögezte le.
A zöld megállapodás finanszírozása szorosan kapcsolódik a következő hét év EU-s költségvetéséhez, ami szintén folyamatosan vitát generál – mutatott rá az RMDSZ politikusa. Meglátása szerint idén a horvát elnökség nem tudja tető alá hozni a következő ciklus büdzséjét, amíg az nincs meg, méltányos átállási alap sincs. Winkler felidézte, tavaly a finn elnökség óriási ellenszolgálatot tett a keleti országoknak, egy „rossz és felháborító” költségvetési javaslatot dolgozott ki, amely szerint a kohéziós és közös agrárpolitikai alapok csökkennének, az onnan megtakarított pénzt a versenyképesség növelésére, a kutatásra és a közös védelempolitikára fordítanák. Ezek meglátása szerint különben jó célkitűzések, de nem lehet, hogy megkülönböztetett módon azokat a célokat finanszírozzák, melyekben a nyugat jár élen, és onnan vegyék el a pénzt, ami a kelet számára fontos, összegezte az EP-képviselő. Rámutatott, már tavaly ellentét volt emiatt az Európai Parlamentben, ez a választások után fokozódott.
„A fenntarthatóság kulcskérdés, hiszen a tét az, hogy az unokáinknak lesz-e friss vizük, tiszta levegőjük és zöld erdőjük, de ennek érdekében a társadalom, a gazdaság minden szintjén fel kell lépni” – fogalmazta meg Winkler Gyula, aki szerint mentalitásváltozásra van szükség, az iparágak mindegyike átalakításra szorul, másrészt
„A fiatalok könnyen lelkesíthetők, ha azt mondjuk, mentsük meg az erdőket és delfineket, de távolról sem csak erről van szó. Még azt sem lehetett lenyomni a gyártók torkán, bár az EP évek óta szorgalmazza, hogy legyenek standard töltők, ne adjanak el minden új telefonnal, minden új berendezéssel egy újabb töltőt is” – hívta fel a figyelmet a képviselő. Hangsúlyozta, olyan egyéni döntések is segíthetnek, hogy csak akkor veszünk új telefont, ha a régi már nem működött, nem azért, mert kijött a legújabb modell, vagy hogy nem kell nyolc farmernadrág, mikor négy is elég.
Nem szabnak gátat a szennyező autóknak – Nem lesz új regadó
Idén sem büntetik adóval vagy illetékkel azokat, akik használt, szennyező autókat hoznak be külföldről. Costel Alexe környezetvédlemi miniszter a hétvégén legalábbis úgy nyilatkozott, az Orban-kormány nem készül újra kivetni a közbeszédben „regadóként” emlegetett gépjármű-regisztrációs díjat vagy bélyegilletéket. Emlékeztetett: 2007 óta számtalan formája volt az illetéknek, a vége viszont minden alkalommal az lett, hogy az Európai Unió arra kényszerítette a romániai hatóságokat, hogy fizessék vissza a lakosság által lepengetett adót, mivel az szembement az EU vonatkozó irányelveivel. „Én úgy gondolom, hogy egy ilyen intézkedést meg kell fontolni, mérlegelni kell minden irányból” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: a szaktárca jelen pillanatban nem is dolgozik hasonló törvénytervezeten. Mint ismeretes, 2007 óta azért próbálják a bukaresti hatóságok valamilyen szinten „büntetni” azokat, akik használt autókat hoznak be Nyugatról, hogy az ország ne váljon az Unió autótemetőjévé, és a sok esetben tízévesnél is öregebb autót ne szennyezzék az ország levegőjét és ne veszélyeztessék a közlekedést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!