Cél az energiahatékonyság. Többek között korszerűbb fűtésrendszerre is lehet pályázni a most elindult kormányprogram keretében
Fotó: Haáz Vince
Az ingatlan szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a fűtésrendszer vagy a világítás korszerűsítésre, árnyékolók felszerelésére lehet 15 ezer euró értékig pályázni a tegnap útjára indított, Energeiahatékony lakás elnevezésű program keretében. Bár az indulás zökkenőmentes volt, nincs könnyű dolguk a pályázó magánszemélyeknek.
2020. szeptember 16., 09:312020. szeptember 16., 09:31
Pörög a kedden délben útjára indított Energiahatékony lakás program, ami – a korábbi tapasztalatokkal ellentétben – a bukaresti környezetvédelmi minisztérium által beharangozott időpontban, 13 órakor elindult, és azóta zajlik a regisztráció a Környezetvédelmi Alap (AFM) hivatalos honlapján. Három óra alatt már több mint 1800 magánszemély jelentkezett be.
A visszajelzések szerint a regisztrációnál kedden nem voltak fennakadások, igaz, előfordult, hogy kétszer-háromszor is neki kellett futni, amíg az igénylő megkapta az azonosító számot, és kérését visszaigazolták.
Mint ismeretes, a Zöld ház programra nem indult ilyen zökkenőmentesen a bejelentkezés, akkor a kivitelezőcégeknek kellett regisztrálniuk az igénylőket, a honlap gyorsan lefagyott, majd csalás gyanúja miatt le is állították.
Ezúttal azonban az igénylő magánszemélynek kell feltöltenie a személyes adatait: a személyazonossági igazolvány számát, érvényességi idejét, a személyi számot, telefonszámot és elektronikus postai címet. Ez egyszerűnek tűnik, ám a bonyodalom csak ezután kezdődik:
A honlapon pontosítanak, hogy minden dokumentumnak már az online bejelentkezés pillanatában érvényesnek kell lennie. Vagyis, aki regisztrál, annak már rendelkeznie kell a teljes iratcsomóval: a kérvény és a személyi igazolvány másolata mellé be kell szerezni a telekkönyvi kivonatot, adóigazolást a megyei és a helyi pénzügyi hivataloktól, az épület energetikai bizonylatát, az energetikai audit alapján készült jelentést.
Az online bejelentkezésnél azt is be kell jelölni, hogy mekkora összegű támogatásra tartanak igényt. Valamennyi pályázat esetében a beruházás értékének 60 százalékát fedezik a program révén, a támogatás összege azonban nem haladhatja meg a 15 ezer eurót, vagyis a 70 ezer lejt. A pénzt az ingatlan szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, a fűtésrendszer, a világítás korszerűsítésre, árnyékolók felszerelésére lehet lehívni.
Jobb szigetelés. A nyílászárók cseréjére is fordítható a 15 ezer euróig terjedő támogatás
Fotó: Haáz Vince
Czine Zsolt építészmérnök kedden a Krónika megkeresésére elmondta: amikor elkészül az energetikai vizsgálat, javaslatokat is megfogalmaznak, hogy milyen beruházásokkal lehet energiatakarékosabbá tenni az épületet. A szakértő, akinek a cége energetikai felmérést és auditot is végez, kifejtette, az első órákban a nagyszámú jelentkező azt jelzi, hogy már sokan rákészültek a pályázatra, beszerezték a szükséges dokumentumokat. Tapasztalatai szerint ugyanakkor sokan meghátráltak, mert a részvétel utánjárással, költséggel jár, ki kell fizetni az energetikai auditot, a bizonylatot, ez viszont utólag a pályázatban elszámolható. Másrészt további nehezítés, hogy magas – 40 százalékos – az önrész, ugyanakkor a pályázat utófinanszírozásos, tehát
A mutatókat is el kell érni, minél nagyobb összeget kér a pályázó, annál magasabb szintre kell felhoznia a ház energiahatékonyságát – figyelmeztet Czine Zsolt. Hozzátette, a falak, a födém szigetelése, a nyílászárók cseréje sokat nyom a latban, ezekkel látványos eredményeket lehet elérni. A pályázati útmutatóban, ami elérhető a Környezetvédelmi Alap honlapján, különben pontosan szerepel, milyen feltételeknek kell eleget tenni, milyen szintről, hová kell felfejleszteni az ingatlant. Czine Zsolt arra is kitért, általában azok, akik már részt vettek valamilyen kormányzati programban, fotovoltaikus berendezéseket szereltek fel, vagy önerőből már hőszigeteltek, nem vállalják a pályázattal járó bonyodalmakat.
Czine Zsolt szerint különben ez egy jó program, nagy összegeket lehet lehívni, és az egyén, valamint a társadalom számára is előnyös, ha energiatakarékosak az épületek.
– részletezte az építészmérnök. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy Nyugat-Európában adókedvezményekkel ösztönzik, hogy a tulajdonosok befektessenek, és javítsanak az épületek energetikai állapotán, a román kormány által meghirdetett program is ezt a célt szolgálja.
Costel Alexe környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, jelenleg a romániai házak nagy része nincs megfelelően hőszigetelve, ezért a külső falak okozta energiaveszteség eléri a 30 százalékot, az ablakok vagy a tető okozta energiaveszteség pedig a 25 százalékot. A környezetvédelmi tárca vezetője azt mondja, a programnak környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi vetülete egyaránt van, hiszen a beruházás jelentős mértékben csökkenti az energiafogyasztást, a lakástulajdonosok kevesebbet fizetnek, és csökken a szén-dioxid-kibocsátás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!