2010. szeptember 20., 08:222010. szeptember 20., 08:22
Tegnap járt le a bankok és ügyfeleik közötti szerződések megújításának határideje, amire az 50-es számú kormányrendelet kötelezte a hitelintézeteket. A kormány célja az volt, hogy a korábbinál átláthatóbbá tegye „a hitelek kamatváltozásainak kiszámítását”. A rendelkezés következtében nem fognak csökkenni a kamatok, hívta fel az ügyfelek figyelmét az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Az adósok közül sokan azért reménykedtek kamatcsökkenésben, mert az új szabályozás értelmében a bankok nem számolhatják bele a kamatba a kockázati költségeket. A bankok többsége azonban kijátszsza ezt a rendelkezést, a kockázati költséget ugyanis egyszerűen hozzácsapja valamely másik, a kamatszámításkor figyelembe vehető költséghez, vagy átnevezi azt, annak ellenére, hogy a fent említett kormányrendelet tiltja ezt. A hitelintézetek praktikáival elégedetlen adósok internetes fórumokon keresztül kezdtek el szervezkedni, s több ezren készülnek arra, hogy két országos hírű ügyvéd segítségével, peres úton próbáljanak meg alacsonyabb kamatokat kicsikarni. Az ügyfelek attól tartanak, hogy néhány éven belül csillagászati lesz a kamatszint, ugyanis jelenleg történelmi mélyponton van az Euribor bankközi kamatláb, melynek alapján a valuta alapú hitelek kamatait kiszámítják. Jelenleg az Euribor 0,9 és 1 százalék között ingadozik, míg a gazdasági prosperitás időszakában általában 3-4 százalék.
Hallgatólagos beleegyezés
A helyzetet bonyolítja, hogy a kormányrendelet értelmében a módosított szerződések akkor is érvénybe lépnek, ha az ügyfél nem írta alá azokat, ez ugyanis „hallgatólagos beleegyezésnek” tekintendő. Ügyvédek arra hívták fel a kamatpolitikával elégedetlen, és pert fontolgató kliensek figyelmét, hogy ha nem igénylik a banktól a kamatváltozásra vonatkozó szerződéskiegészítést, akkor utólag nem fordulhatnak majd bírósághoz. Számos bank ugyanis, kihasználva a hallgatólagos beleegyezés nyújtotta kiskaput, nem értesítette az ügyfeleket a szerződésmódosítás szükségességéről, illetve nagyon későn, egy héttel azok aláírási határideje előtt tette meg ezt.
Ennek oka szintén a rendelet homályos szövege, mely nem állapított meg egy határidőt, ameddig a bankok kötelesek lettek volna eljuttatni klienseikhez az értesítéseket. A rendelet csupán annyit ír elő, hogy a bankok bizonyítható módon lépéseket kellett tegyenek az adósaik tájékoztatása érdekében. Ha ezt utólag nem tudják majd bizonyítani, akkor 10 ezer és 100 ezer lej közötti bírság szabható ki rájuk, ami szakértők szerint nem lehetett elrettentő erejű, figyelembe véve, hogy az értesítés elmulasztásával a bankok megkímélték magukat a fiókokban kialakuló tolongástól és jó néhány potenciális pertől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok