2010. szeptember 20., 08:222010. szeptember 20., 08:22
Tegnap járt le a bankok és ügyfeleik közötti szerződések megújításának határideje, amire az 50-es számú kormányrendelet kötelezte a hitelintézeteket. A kormány célja az volt, hogy a korábbinál átláthatóbbá tegye „a hitelek kamatváltozásainak kiszámítását”. A rendelkezés következtében nem fognak csökkenni a kamatok, hívta fel az ügyfelek figyelmét az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Az adósok közül sokan azért reménykedtek kamatcsökkenésben, mert az új szabályozás értelmében a bankok nem számolhatják bele a kamatba a kockázati költségeket. A bankok többsége azonban kijátszsza ezt a rendelkezést, a kockázati költséget ugyanis egyszerűen hozzácsapja valamely másik, a kamatszámításkor figyelembe vehető költséghez, vagy átnevezi azt, annak ellenére, hogy a fent említett kormányrendelet tiltja ezt. A hitelintézetek praktikáival elégedetlen adósok internetes fórumokon keresztül kezdtek el szervezkedni, s több ezren készülnek arra, hogy két országos hírű ügyvéd segítségével, peres úton próbáljanak meg alacsonyabb kamatokat kicsikarni. Az ügyfelek attól tartanak, hogy néhány éven belül csillagászati lesz a kamatszint, ugyanis jelenleg történelmi mélyponton van az Euribor bankközi kamatláb, melynek alapján a valuta alapú hitelek kamatait kiszámítják. Jelenleg az Euribor 0,9 és 1 százalék között ingadozik, míg a gazdasági prosperitás időszakában általában 3-4 százalék.
Hallgatólagos beleegyezés
A helyzetet bonyolítja, hogy a kormányrendelet értelmében a módosított szerződések akkor is érvénybe lépnek, ha az ügyfél nem írta alá azokat, ez ugyanis „hallgatólagos beleegyezésnek” tekintendő. Ügyvédek arra hívták fel a kamatpolitikával elégedetlen, és pert fontolgató kliensek figyelmét, hogy ha nem igénylik a banktól a kamatváltozásra vonatkozó szerződéskiegészítést, akkor utólag nem fordulhatnak majd bírósághoz. Számos bank ugyanis, kihasználva a hallgatólagos beleegyezés nyújtotta kiskaput, nem értesítette az ügyfeleket a szerződésmódosítás szükségességéről, illetve nagyon későn, egy héttel azok aláírási határideje előtt tette meg ezt.
Ennek oka szintén a rendelet homályos szövege, mely nem állapított meg egy határidőt, ameddig a bankok kötelesek lettek volna eljuttatni klienseikhez az értesítéseket. A rendelet csupán annyit ír elő, hogy a bankok bizonyítható módon lépéseket kellett tegyenek az adósaik tájékoztatása érdekében. Ha ezt utólag nem tudják majd bizonyítani, akkor 10 ezer és 100 ezer lej közötti bírság szabható ki rájuk, ami szakértők szerint nem lehetett elrettentő erejű, figyelembe véve, hogy az értesítés elmulasztásával a bankok megkímélték magukat a fiókokban kialakuló tolongástól és jó néhány potenciális pertől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok