
2010. szeptember 20., 08:222010. szeptember 20., 08:22
Tegnap járt le a bankok és ügyfeleik közötti szerződések megújításának határideje, amire az 50-es számú kormányrendelet kötelezte a hitelintézeteket. A kormány célja az volt, hogy a korábbinál átláthatóbbá tegye „a hitelek kamatváltozásainak kiszámítását”. A rendelkezés következtében nem fognak csökkenni a kamatok, hívta fel az ügyfelek figyelmét az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Az adósok közül sokan azért reménykedtek kamatcsökkenésben, mert az új szabályozás értelmében a bankok nem számolhatják bele a kamatba a kockázati költségeket. A bankok többsége azonban kijátszsza ezt a rendelkezést, a kockázati költséget ugyanis egyszerűen hozzácsapja valamely másik, a kamatszámításkor figyelembe vehető költséghez, vagy átnevezi azt, annak ellenére, hogy a fent említett kormányrendelet tiltja ezt. A hitelintézetek praktikáival elégedetlen adósok internetes fórumokon keresztül kezdtek el szervezkedni, s több ezren készülnek arra, hogy két országos hírű ügyvéd segítségével, peres úton próbáljanak meg alacsonyabb kamatokat kicsikarni. Az ügyfelek attól tartanak, hogy néhány éven belül csillagászati lesz a kamatszint, ugyanis jelenleg történelmi mélyponton van az Euribor bankközi kamatláb, melynek alapján a valuta alapú hitelek kamatait kiszámítják. Jelenleg az Euribor 0,9 és 1 százalék között ingadozik, míg a gazdasági prosperitás időszakában általában 3-4 százalék.
Hallgatólagos beleegyezés
A helyzetet bonyolítja, hogy a kormányrendelet értelmében a módosított szerződések akkor is érvénybe lépnek, ha az ügyfél nem írta alá azokat, ez ugyanis „hallgatólagos beleegyezésnek” tekintendő. Ügyvédek arra hívták fel a kamatpolitikával elégedetlen, és pert fontolgató kliensek figyelmét, hogy ha nem igénylik a banktól a kamatváltozásra vonatkozó szerződéskiegészítést, akkor utólag nem fordulhatnak majd bírósághoz. Számos bank ugyanis, kihasználva a hallgatólagos beleegyezés nyújtotta kiskaput, nem értesítette az ügyfeleket a szerződésmódosítás szükségességéről, illetve nagyon későn, egy héttel azok aláírási határideje előtt tette meg ezt.
Ennek oka szintén a rendelet homályos szövege, mely nem állapított meg egy határidőt, ameddig a bankok kötelesek lettek volna eljuttatni klienseikhez az értesítéseket. A rendelet csupán annyit ír elő, hogy a bankok bizonyítható módon lépéseket kellett tegyenek az adósaik tájékoztatása érdekében. Ha ezt utólag nem tudják majd bizonyítani, akkor 10 ezer és 100 ezer lej közötti bírság szabható ki rájuk, ami szakértők szerint nem lehetett elrettentő erejű, figyelembe véve, hogy az értesítés elmulasztásával a bankok megkímélték magukat a fiókokban kialakuló tolongástól és jó néhány potenciális pertől.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.