Nincs pardon. A román állam intézményei új eszközökkel próbálnak fellépni az adócsalás ellen
Fotó: Haáz Vince
A Ciucă-kabinet és a kormánynak alárendelt intézmények célkeresztjébe került az adócsalás, a következő időszakban több intézkedéssel is megpróbálják elvenni a cégek kedvét a mismásolástól, illetve rajtakapni azokat, akik úgy tesznek szert különböző pénzösszegekre, hogy nem adóznak utána.
2022. május 28., 14:312022. május 28., 14:31
Az adócsalás felszámolására összpontosít a kormány, hogy biztosítsa a minél tisztességesebb és igazságosabb versenykörnyezetet, és hatékonyan növelje az adóbegyűjtés mértékét – jelentette ki a tegnapi kormányülés elején Nicolae Ciucă kormányfő. Emlékeztetett: júliustól kötelezővé válik az elektronikus formában kiállított számla (e-számla) és az árunyilvántartás használata.
– szögezte le Nicolae Ciucă.
„Egyértelműen jó irányt jeleznek ezek az intézkedések, az e-számlázás, az e-szállítási rendszer is azokra a területekre irányul, melyek érzékenyek az adócsalás szempontjából” – értékelte a Krónika megkeresésére a pár nap híján egy hónap múlva hatályba lépő intézkedéseket Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó.
Felidézte: már az elmúlt év végén megjelent egy törvény, akkor mindössze egy cikkelyben szögezték le, hogy a fuvarokat jelenteni kell, majd április közepén egy teljesen új jogszabályt fogadtak el arról, hogy az adózás szempontjából kockázatosnak ítélt áruk fuvarozását be kell vezetni az elektronikus rendszerbe. Aztán május elején megjelent azoknak a termékeknek a listája is, melyek fuvarozását július 1-től nyomon követi a hatóság.
Debreczeni László kifejtette, az áruradar hasonlóan működik majd, mint az évek óta hatékony SUMAL faanyag-nyomkövető rendszer. Ezzel akárcsak a faanyag szállítása, az adózás szempontjából kockázatosnak minősülő termékek mozgása is lekövethető lesz, ezt monitorozni tudja az adóhivatal, és ezzel visszaszorítható az adócsalás.
Az adótanácsadó felhívta a figyelmet, hogy a szabályozásban még vannak tisztázatlan kérdések, abban bíznak, hogy ezeket az alkalmazási módszertan megválaszolja.
„Ugyanannak a cégnek a két telephelye közötti szállítást is kötelezően jelenteni kell, ezzel valóban a gyökerénél állítják meg a feketézés lehetőségét, hiszen a papírokban sok esetben kisebb mennyiségű termék jelenik meg, mint amennyi a földeken megtermett, vagy a bányákban kitermeltek. Viszont nem egyértelmű, ezt miként oldják meg, ha a mezőn, a bányában nincs mérleg. Kiszedik a krumplit, felrakják a teherautóra, ám hogy mérik majd le, mielőtt elindítják a fuvart a válogatóállomás felé?” – sorolta a felmerülő kérdéseket az adóügyi szakember.
Annak kapcsán, hogy pontosan hogyan is működik majd a rendszer, Szilágyi István közgazdász, a Sziszi.ro pénzügyi tanácsadói oldal működtetője rámutatott, 3,5 tonnás vagy ennél nagyobb haszongépjárművel történő fuvarozást kell jelenteni, amennyiben legalább 500 kilogramm kockázatosnak minősített terméket szállítanak, melyek értéke meghaladja a 10 ezer lejt.
A külföldről vásárolt áru esetén a vevőnek kell feltöltenie az adatokat, különben az eladó kötelessége, megjelölve a termék mennyiségét és értékét is. A rendszer egyéni azonosítót generál a szállításra, ezt kell eljuttatni a fuvarozónak, és ellenőrzés esetén ezt mutatja fel a gépjárművezető. Amennyiben a bejelentett áru mennyisége nem egyezik azzal, amit a számlán feltüntettek, a különbséget elkobozhatják.
A jogszabályban az áll, hogy a folyamatot az adóhatóság és a vámhivatal ellenőrzi, a kötelezettség elmulasztása esetén magas, 100 ezer lejig terjedő bírságokat helyeznek kilátásba.
Az utánvétellel fizetett csomagokat is figyelik
Sok félreértésre, aggodalomra adott okot az a múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendelet, ami szerint a futárcégek kötelesek jelenteni az adóhatóságnak, amikor az online rendelt termékekért valaki utánvétellel fizet. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hatóság a vásárlókról gyűjt adatokat, esetleg az elköltött pénz eredetét firtatja. Az Országos Adóhatóság (ANAF) közleményt adott ki, hogy a félreértéseket tisztázza. Leszögezték: az adatgyűjtés célja, hogy beazonosítsák azokat, akik online különböző termékeket értékesítenek, de nem fizetnek adót a tevékenység után, vagyis a cél „a valós haszonélvezők azonosítása, akik kibújnak az adók és illetékek befizetésének kötelezettsége alól”. A közleményben igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy nem gyűjtenek adatokat a csomag tartalmáról, és biztosítanak, hogy a magánéletre vonatkozó alkotmányos jogokat tiszteletben tartják.
Szilágyi István közgazdász magyarázata szerint a következő adatokat gyűjtik, ilyen a nyilvántartási szám és a postai feladás időpontja; a feladó azonosító adatai; természetes személyek esetében a név és a vezetéknév, a kedvezményezett jogi személyek esetében pedig a név; a feladási és leszállítási címek; a leszállított áru értéke. Az adatszolgáltatás a csomagot átvevő saját felelősségre tett nyilatkozata alapján történik majd. Az adatokat az adóhatóság 5 évig őrzi, utána automatikusan törli azokat.
Dan Cărbunaru kormányszóvivő a rendelet elfogadásakor úgy nyilatkozott, a szabályozás segíti a hatékony adóbehajtást. Hangsúlyozta, megalapozatlanok a félelmek, hogy a rendelkezés következményeként vissza lehet majd élni a vásárlók személyi adataival. Mint mondta, a kormány megszerezte valamennyi érintett intézmény, illetve az adatvédelmi felügyeleti hatóság (ANSPDSP) engedélyét is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!