2009. november 25., 09:582009. november 25., 09:58
Európában jelenleg nagyjából 100 millió négyzetméter – Párizs nagyságú – a meglévő bevásárlóközpontok területe, ennek több mint fele található Nyugat-Európában, a legtöbb Angliában, Olaszországban és Spanyolországban.
Ez az arány azonban hamarosan megváltozik, mivel a közeljövőben további 45 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont építése várható: ennek 80 százaléka Kelet- és Délkelet-Európában, ezen belül a legtöbb, 13 millió négyzetméter Oroszországban, a többi elsősorban Törökországban, Romániában, Lengyelországban és Ukrajnában egyenként 3 millió négyzetméterrel.
Fontos különbség még, hogy miközben Nyugat-Európában a bevásárlóközpontok kezdenek visszatérni a belvárosokba, Keleten még mindig inkább külterületen, zöldmezős beruházásként létesülnek ilyen központok. Az elemzők rámutatnak, bár Kelet-Európában dinamikusabban bővülnek a bevásárlóközpontok, mint Nyugaton, a kelet-európai piac labilisabb, mert túl gyors üteműek a fejlesztések, és előre szaladtak a fogyasztói igényekhez képest.
Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a válság mélyebb nyomokat hagyott a keleti országokban, mint a gazdaságilag stabilabb Nyugat-Európában. Jelenleg Európában 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont jut 100 főre, Nyugat-Európában az átlag 20, Keleten 10 négyzetméter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok