Eléri a 3600 eurót az intenzív osztályon dolgozó orvos és aneszteziológus fizetése 2018-ban – jelentette be egy vasárnap esti tévéműsorban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor a készülő egységes bérezési törvényről kérdezték. Ismételten elmondta ugyanakkor, hogy felszámoljak a közalkalmazotti fizetések közti méltánytalanságokat, a legnagyobb fizetése pedig az államfőnek lesz, aki 18 ezer lejt keres majd.

A munkaügyi miniszter arról is beszélt, hogy a bérezés tekintetében a Ceauşescu-diktatúrában alkalmazott módszertan volt a legmegfelelőbb. „Olyan szakértőkkel dolgozunk, akik még 1989 előtt az egységes bérezési törvényen dolgoztak. Sokan mondják, hogy a Ceauşescu idején hatályos törvény volt tulajdonképpen a legjobb, mert tudtad, honnan indulsz, és hová kell eljutnod karriered végére. Próbáljuk alkalmazni a jó elveket valamennyi bérezési törvényből\" – jelentette ki a munkaügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában.

Elmondása szerint különben a közalkalmazotti béremeléseket fokozatosan, 2020-ig valósítják meg. A korábbi bejelentések értelmében ezalatt átlagosan 56 százalékkal nő majd a közszférában dolgozók fizetése, a legnagyobb mértékben pedig az orvosok bérét emelik.

„Ne nőjenek tovább a különbségek!”

Ne nyíljon tovább az olló szára, ne növekedjenek a közigazgatásban az alacsony és a magas fizetések közötti különbségek – ezt tartja fontosnak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, akit a készülő egységes bérezési törvény kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta, ha továbbra is a százalékos elv szerint növelik a fizetéseket a közigazgatásban, akkor a jelenlegi ezer lej körüli bérek csak 1500 lejre növekednek, ami továbbra sem lesz vonzó, ám a jelenlegi hatezer lejes bérek kilencezer lejre növekedhetnek, amit már lehet, hogy nem érdemelnek meg a közigazgatásban dolgozók.

Az elöljáró rámutatott, az optimista forgatókönyv szerint a napokban elfogadja a kormány az új bértörvényt, ami gyakorlatilag a 2020-as bérezési szinteket határozza meg, így a fizetések egy részét addig befagyasztanák, és a béreket fokozatosan növelnék a következő három év alatt. „Ezt a tervezetet azonban még nem látta senki, így nehéz véleményt nyilvánítani róla\" – mondta Antal Árpád. Szerinte az önkormányzatoknak, intézményeknek kellene annyi autonómia, hogy a vezetőjük tudja díjazni azokat a munkatársait, akik többet dolgoznak, vagy nagyobb felelősségű döntést vállalnak. „Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha az alapfizetésekre tudnának rászámolni ösztönző jutalékokat\" – összegezte Antal Árpád.

„A béremelésekre legyen fedezet!”

A béremelésekre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint is szükség van, ám meglátása szerint ezzel párhuzamosan növelni kell az adóbegyűjtés hatékonyságát, reformokra és költségvetési fegyelemre van szükség. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, az alapok rendben vannak, a bruttó hazai termék (GDP) növekszik, tehát rövid távon megbírja a gazdaság a béremeléseket, ám ha a költségvetésből elsősorban fizetésekre költenek, középtávon „bajok lehetnek\".

„Tudjuk és érezzük, mindannyiunk érdeke, hogy a fontos területeken teljesítő közalkalmazottak, a tanárok, az orvosok, az ápolók ne másodállásban hajkurásszák a pénzt, hanem főállásban keressék meg a normális élethez szükséges bevételeket, ám arra is szükség van, hogy a béremelésekre legyen fedezet a költségvetésben\" – szögezte le a pénzügyi szakember. Emlékeztetett, Magyarországon a Medgyessy-kormánynak volt hasonló programja, ami végül a központi költségvetés egyensúlyának felbomlásához, az ország eladósodottságához vezetett.

A büdzséből a fizetések mellett még sok mindenre kell költeni, nyugdíjakra, szociális juttatásokra, és nem utolsósorban infrastruktúra-fejlesztésre, akkor lesz mindenre pénz, ha a költségvetést okosan használják – mutatott rá Diósi László, aki szerint a béremeléssel párhuzamosan szükség van az adóbehajtás hatékonyságának növelésére, hiszen e tekintetben Románia az európai országok között sereghajtó, másrészt komoly reformokat kell életbe léptetni a közigazgatásban, mert Románia foglalkoztatja Európában a legtöbb közalkalmazottat. „A bürokrácia visszaszorításával lehetne csökkenteni a közalkalmazottak számát, így kevés ráfordítással megoldható lenne a béremelés” – mondta Diósi László, hangsúlyozva, hogy a létszámcsökkentésre az egészségügyben és a tanügyben nincs szükség.

Nem Diósi az egyetlen, aki aggodalommal figyeli a történéseket: korábban már a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy a bér- és nyugdíjemelések mellett a költségvetés hiánya meghaladja majd a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöböt.