
Szigorú fellépésre készül a feketemunka ellen az országos adóhatóság (ANAF), amely május elsejétől Brassó és Ploieşti környékén végez nagyszabású ellenőrzéseket, az akciót pedig januártól az egész országra kiterjesztik.
2014. április 23., 15:102014. április 23., 15:10
Az adóhatóság közleményben jelezte, hogy a vizsgálatot lebonyolító csoportokat több, a pénzügyi tevékenységben illetékes állami hatóság szakembere alkotja majd.
A hatóság a társadalom-biztosítási és egészségügyi hozzájárulások, valamint a jövedelemadó befizetésének törvényességét is ellenőrzi. Az ANAF tájékoztatása szerint az akció célja a be nem jelentett vagy csak részben hivatalos munka megfékezése, a törvényesen dolgozó alkalmazottak védelme, valamint a tisztességes versengés támogatása az üzleti szférában az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben vállalt kötelezettségeknek megfelelően.
„A feketemunka közvetetten az ország legtöbb állampolgárát érinti, és az államkasszát, valamint a biztosítási költségvetést is jelentősen befolyásolja” – hívta fel a figyelmet az adóhatóság.
Svájci támogatást kap Románia a pénzmosás visszaszorítására
Az adócsalás és a pénzmosás visszaszorítására kapott Románia 2,5 millió svájci frankot (9,1 millió lejt) vissza nem térítendő támogatásként a svájci kormánytól: az összeget a Pénzmosás Elleni Országos Hivatal (ONPCSB) a pénzügyi adatok feldolgozására alkalmas felszerelések, illetve számítógépes programok vásárlására, valamint szakmai felkészítőkre fogja költeni.
A támogatásból ugyanakkor az adatfeldolgozásra vonatkozó kézikönyvet dolgoznak ki, és konferenciát szerveznek az illetékes hatóságok számára. Thomas Stauffer, a finanszírozási projekt vezetője a finanszírozási szerződés aláírása után elmondta: a beruházás nyomán nemcsak az információk elemzése lesz egyszerűbb és hatékonyabb, de az adócsalás megfékezéséért felelős szakemberek felkészültsége is jelentősen javul.
A svájci kormány által biztosított összeg mellett a pénzmosás elleni hivatalnak 379 ezer frankos (1,3 millió lejes) önrészt kell vállalnia a projektben. Ioana Petrescu pénzügyminiszter rámutatott: a megállapodás annak a nagyszabású svájci–romániai együttműködésnek a része, amelynek keretében Bern összesen 181 millió frankos (közel 663 millió lejes) vissza nem térítendő támogatást nyújt Romániának a korrupció, és a határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
A teljes összeget Bukarestnek év végéig kell lehívnia, a finanszírozást ugyanakkor 2019 végéig kell felhasználni.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!