
2010. március 16., 09:542010. március 16., 09:54
Péntekig mindenképp folytatja tiltakozó akcióit az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés, amelynek tagjai immár lassan egy hete, szerdától mindennap az ország szinte valamennyi megyéjében tüntetnek a prefektúra épülete előtt. Petru Dandea, a szakszervezeti tömb alelnöke a munkaügyi miniszterrel folytatott tárgyalást követően tegnap úgy nyilatkozott, pénteken találkoznak Emil Boc kormányfővel, s a megbeszélés kimenetelén múlik majd, hogy jövő héten is szerveznek-e tiltakozó megmozdulásokat.
Dandea ugyanakkor megjegyezte, ő bízik abban, hogy sikerült kompromisszumos megoldást találniuk a kormány képviselőivel. Mint tájékoztatott, a pénteki tanácskozás napirendjén szerepel majd egyebek mellett a peres úton megszerzett bérkiegészítések, fizetésemelések ügye, tárgyalnak továbbá a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló jogszabályról, a minimálbér emeléséről, valamint a nyugdíjtörvény módosításáról is.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a tiltakozók pénteki tüntetésüket követően már beszéltek Emil Bockal, akivel egyebek mellett abban állapodtak meg, hogy a hét folyamán egyeztetnek a munkaügyi, pénzügyi, belügyi, valamint igazságügyi minisztérium képviselőivel, majd pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter a tegnapi megbeszélésen egyébként megígérte a szakszervezeteknek, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétben nem emelik 65 évre a férfiak és nők nyugdíjazási korhatárát, hanem a két- vagy többgyermekes nők 63 éves korukban, az egygyermekesek pedig 64 éves korukban már nyugdíjba mehetnek.
Dandea a megbeszélés után azt mondta, bár ők azt kérték, hogy 2030-ra férfiak és nők esetében egyaránt csak 63 évre nőjön a korhatár, előfordulhat, hogy elfogadják a kompromisszumos megoldást. A szakszervezeti vezető szerint arra is esély mutatkozik, hogy a kormány beleegyezik abba, hogy a mindenkori bruttó átlagbér 42-43 százalékát tegye ki a nyugdíjpont értéke.
Az oktatók is sok fejtörést okozhatnak a kormány képviselőinek a hét folyamán, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetői a hét végén egyeztettek, s arra a következtetésre jutottak, hogy nem mondanak le a tiltakozó akciókról, március végéig a prefektúrák előtt szerveznek tüntetéseket, majd áprilisban a fővárosban folytatják megmozdulásaikat. Ha ezalatt nem teljesülnek követeléseik, akkor készek a tanév bojkottjára, hangsúlyozzák a szakszervezeti vezetők, júniusban lakatot tehetnek az iskolák kapuira, s nem zárják le a tanévet, nem szervezik meg az egységes dolgozatírást, minthogy az érettségit sem.
A szakszervezetiek ugyanakkor azzal vádolják a kormány képviselőit, hogy semmiféle hajlandóságot nem mutatnak a párbeszédre, a szaktárca döntéseit pedig csak közlik velük, anélkül, hogy az oktatókat megkérdeznék az őket érintő kérdésekben. Ugyanakkor azt is felróják, hogy az újabbnál újabb oktatási törvénytervezeteket nem teszik közzé, nem szerveznek ezek kapcsán közvitát, az érintettek pedig csak azt követően ismerhetik meg a jogszabályok tartalmát, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalásával már el is fogadták azokat.
Az egyetemisták is utcára vonulnak a napokban abbéli elégedetlenségüknek adva hangot, hogy az oktatási minisztérium csökkenteni kívánja az ösztöndíjalapot, s le kíván mondani a táborok megszervezéséről. Várhatóan az elkövetkező két hétben mindennap szerveznek majd tiltakozó megmozdulásokat az oktatási minisztérium székhelye előtt. Az előzetes becslések szerint szerdán az ország valamennyi egyetemi központjából mintegy 11 ezer hallgató érkezik a fővárosba.
A mezőgazdasági termelők is elégedetlenek a kormány intézkedéseivel, szerintük az ágazat finanszírozására szánt pénzösszegek nem elegendőek, több szubvenciót követelnek, illetve elégedetlenek amiatt, hogy csökkent a gázolaj-vásárlási támogatás összege. Ezért az Agrostar szervezetbe tömörülő termelők is március folyamán a mezőgazdasági, illetve a pénzügyminisztérium székháza előtt szerveznek tüntetéseket.
Március 22. és 26. között a nyugdíjasok ostromolják majd meg a kormánynak otthont adó Victoria-palotát. A nyugdíjasok amiatt elégedetlenek, hogy a kormány csak
az infláció értékével kívánja indexálni a nyugdíjpont értékét, miközben korábban abban állapodtak meg, hogy a nyugdíjak kiszámításának alapját jelentő pont értékét idén a bruttó átlagbér 45 százalékára emelik.
A szállításban dolgozók is elégedetlenek. Miközben a bukaresti metró alkalmazottai csütörtökön 4 és 16 óra között munkabeszüntetéssel kívánnak tiltakozni, a fuvarozók szerdán és csütörtökön 10 és 15 óra között tüntetést szerveznek a kormánypalota előtt. A hivatásos fuvarozókat tömörítő COTAR szervezet becslése szerint a két nap alatt legalább 11 ezer tiltakozó vonul majd ki a főváros utcáira.
Ők egy egységes fuvarozói törvény kidolgozását követelik, továbbá az engedély nélkül fuvarozók szigorúbb büntetését kérik, illetve azt szeretnék elérni, ha fuvarozói engedélyeiket meghosszabbítanák 2016-ig. Jelenleg hároméves időtartamra kapnak engedélyeket, a most hatályos dokumentumok 2011-ben járnak le.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?