2011. május 20., 07:332011. május 20., 07:33
Leszögezte, a témát szóba fogja hozni a politikai pártokkal folytatott egyeztetésein is. Az államfő beismeri, hogy a lakosság többsége a jelenlegi közigazgatási formát támogatja.
„Nehéz azt mondani egy mostani megyeszékhely lakosainak, hogy településük megyei jogú város lesz, azonban nem az lesz a jövőben létrejövő régió fővárosa” – fogalmazta meg Traian Băsescu. Éppen ezért szerinte el kell magyarázni az embereknek, hogy az új rendszer milyen előnyökkel jár majd számukra is.
Az államfő ötletét illetően megoszlik a megyei közgyűléselnökök, illetve prefektusok véleménye is. Igaz, a kormány által delegált elöljárók teljes mellszélességgel támogatják a közigazgatás átszervezését, mint ahogy a demokrata-liberális önkormányzati elnökök is emellett foglalnak állást, miközben az ellenzéki pártokból kikerült tanácselnökök ellenzik a javaslatot, vagy éppen nem tartják időszerűnek azt.
Alin Tişe PDL-s Kolozs megyei közgyűléselnök egyetért például Băsescuval, s szerinte az átszervezés nyomán jóval több európai uniós pénzt lehetne lehívni. Hasonlóan vélekedik Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus is, aki egyúttal azt javasolja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókban kellene gondolkodni. Ugyanez a helyzet a szintén demokrata-liberális vezetésű Temes megyében. Mircea Băcală prefektus leszögezte, Constantin Ostaficiuc tanácselnökkel egyetemben évek óta szajkózzák, hogy régiókra kellene felosztani az országot, ezeken belül ugyanis a megyék is gyorsabb fejlődésnek indulnának.
Bihar megyében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A kormány területi megbízottja, Gavrilă Ghilea azt mondja, hogy Băsescu javaslatát mielőbb gyakorlatba kellene ültetni. Ezzel szemben Radu Ţîrle nemzeti liberális párti megyei közgyűléselnök úgy látja, „hamis” a témafelvetés, mivel „nem a megyéken alapuló rendszer gátolja az ország fejlődését és a közigazgatás működését, hanem a bürokrácia és a központi hatóságok komolytalansága”. Szerinte lehet beszélni az adminisztratív átszervezésről, azonban semmiképp nem választási évben kell a témát megvitatni. Hasonlóan ellenzi a javaslatot Szilágy megye szociáldemokrata önkormányzati elnöke, Tiberiu Marc. Szerinte az ország jelen pillanatban nincs olyan helyzetben, hogy a közigazgatási döntéshozást távolabb vigye a lakosságtól.
Mint ismeretes, az RMDSZ már évekkel ezelőtt kidolgozott egy törvénytervezetet, amely a hagyományokat figyelembe véve több – szám szerint tizenhat –, a jelenleginél kisebb régióra osztaná fel az országot. Ennek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye saját régiót alkothatna, akárcsak Bihar, Szatmár és Szilágy megye. A jogszabályt tavaly a szenátus hallgatólagosan elfogadta – miután a határidőig nem sikerült megvitatni –, a témában döntéshozó kamarának minősülő képviselőházban azonban lényegesen nehezebb lesz keresztülvinni, mivel az ellenzék nacionalista kampányba kezdett ellene. Az RMDSZ minden esetre mostani kormányprioritásai közé is besorolta a fejlesztési régiók átszervezését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!