2010. január 29., 10:482010. január 29., 10:48
A Lombard Street Research felidézi: a pénzügyi válság nyomán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rávette a Kelet-Európában aktív anyabankokat arra a kötelezettségvállalásra, hogy nem csökkentik hitelezési tevékenységüket.
Eddig ez sikeresen működik is, ám valószínűtlen, hogy ez az állapot tartósan fennmarad, áll az elemzésben, amely szerint a kelet-európai kinnlevőségeknek leginkább kitett két bankrendszer, az osztrák és a belga kezdheti először a kihelyezési tevékenység szűkítését a térségben. Ausztria hazai össztermékének (GDP) 30 százalékát teszi ki az osztrák bankok kelet-európai követelésállománya; Belgium esetében ez az arány 17 százalék.
A Lombard Street Research szerint a külföldi bankok hitelezési aktivitásának csökkenése a térség idei kilábalási esélyeit is ronthatja, tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság előtt a belső kereslet növekedését a magánszektorbeli hitelkiáramlás gyors bővülése táplálta. Ebből a szempontból a komoly gazdasági gyengeségekkel küszködő Magyarországon a legnagyobb a kockázat, mutatnak rá.
A londoni City más nagy házai sem zárják ki a nyugati anyabankok keleti elkötelezettségének csökkenését. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a kelet-európai bankrendszerekről e hónap elején kiadott elemzésében azt írta: várakozása szerint idén valószínűleg „számos bankpiaci szereplő újragondolja, hogy milyen stratégiai ésszerűség szól közép-kelet-európai tevékenysége mellett”.
A hitelminősítő szerint mindazonáltal csekély annak a valószínűsége, hogy az anyabankok hagynák tönkremenni közép-kelet-európai érdekeltségeiket mindaddig, amíg nagy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak tevékenységüknek e térségben, különösen az EU-tagállamokban.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.