
2009. október 21., 09:302009. október 21., 09:30
Az ingatlanpiaci válság jóval pusztítóbb erejű a Csendes-óceánon fekvő szigetcsoporton, mint az Egyesült Államok szárazföldi területein. A világ két vezető gazdasága, az Egyesült Államok és Japán között félúton fekvő szigetcsoporton egészen a válság elmélyüléséig jól mentek a dolgok, az év eleje óta azonban mind kevesebb a turista. A szobák több mint egyharmada üresen áll, holott 2005-ben még átlagosan 80 százalékos volt a kihasználtság.
Az árak közben zuhannak: a válság tavaly őszi elmélyülését megelőzően éjszakánként átlagosan 200 dollárba került egy szállodai szoba, most 150 dollár alatt van az ár, de a 25 százalékos csökkenés sem pörgette fel a forgalmat. A nagy adósságteher, az elmaradó vendégek és a szobaárak visszaesése életveszélyes koktél: a hoteltulajdonosok egyre nagyobb része nem tudja kitermelni a havi törlesztőrészletet.
Tavaly szeptemberben 594 jelzáloghitel dőlt be, idén szeptemberben viszont már 969, így aztán a szigeteken megforduló bankárok közül lassan már több a szolgálati úton lévő, mint a vakációzó. A válság a legnagyobb neveket sem kíméli: áprilisban a Kapalua Bay egyik ékköve, a Ritz-Carlton tulajdonosa sem tudott törleszteni, és a hotel a Barclays Bankhoz került.
A recesszió következtében korábban szinte ismeretlen problémákkal küzd Hawaii. Ilyen a munkanélküliség, amely a 2008 elején mért 2 százalékról idén nyárra felszökött 7,5 százalékra. Az állam hazai össztermékét (GDP) adó idegenforgalom visszaesése miatt az adóbevételek is csökkennek, a szeptemberrel véget ért negyedévben 10 százalékkal kevesebb folyt be az egy évvel korábbinál.
A válság miatt a földrajzi fekvés sem előny, hanem hátrány, hiszen a recesszió dacára mégis nyaralni induló amerikaiak többsége közeli célpontot választ, Mexikóba vagy a karibi térségbe utazik a messzi Hawaii helyett, az amerikai szárazföld és Honolulu közötti járatokat üzemeltető társaságok számára a jegyárak csökkentése a nagy távolság miatt önmagában is veszteséget okozna, ezért inkább ritkítják a járatokat.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.