
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nemrég még én is úgy érzékeltem, a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam. Most már úgy látom, a barikád másik oldalán a nyomorúság áll, a feladatunk ezt felszámolni” – vallja a munkaügyi államtitkárnak kinevezett Makkai Péter református lelkész. Közölte, a civil szférát is be akarja vonni a szociális problémák rendezésébe.
2021. február 21., 08:502021. február 21., 08:50
2021. február 21., 08:532021. február 21., 08:53
Az állami költségvetés hatalmas hányadát fordítják szociális juttatásokra, szolgáltatásokra, Romániában ötmillió ember kap havonta valamilyen segélyt, negyven fölé emelkedik a szociális juttatások száma, ám a rendszer mégsem elég hatékony – szögezte le a Krónika megkeresésére Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára.
Az RMDSZ javaslatára nemrég kinevezett tisztségviselő a háromszéki Árkoson szolgált református lelkészként, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élők, gyermekjóléti és családsegítő ágazatának igazgatója. Nevéhez fűződik az Írisz Ház – fogyatékkal élők számára létrehozott intézményrendszer –, a nappali foglalkoztató, védett műhelyek, speciális munkaközvetítő iroda, szociális vállalkozások, védett lakás, számos, fogyatékkal élők társadalmi elfogadását elősegítő helyi és nemzetközi rendezvény, valamint a Kovászna megyei, nehéz sorsú gyermekek délutáni oktatását és támogatását szolgáló programok kiépítése.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre,a kiszolgáltatottakra rejtett erőforrásként tekintsenek
Fotó: RMDSZ.ro
Az elmúlt időszak tapasztalatai kapcsán lapunk érdeklődésére kifejtette, a Raluca Turcan munkaügyi miniszterrel való egyeztetés során megfogalmazódtak a feladatok, hogy a szociális juttatások, szolgáltatások minél hatékonyabbak lehessenek.
– részletezte az államtitkár.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre, a kiszolgáltatottakra a társadalom ne terheként, hanem rejtett erőforrásként tekintsenek. Például a fogyatékkal élőknek olyan támogatást nyújtsanak, hogy a képességeik megerősödjenek, ne ellátottak, hanem a társadalom hasznos tagjai legyenek. „Nem egyéni, hanem a hálózati beavatkozás lehet eredményes” – szögezte le az államtitkár, aki szerint nem egyedül a fogyatékkal élőt, hanem a családot kell szolgáltatásokkal segíteni.
A szakember úgy látja, a miniszter is elkötelezett, hogy átvizsgálják a támogatási rendszereket, ne pénzben hanem rendszerben gondolkodjanak, a támogatást szociális szolgáltatási csomagokban juttassák el a rászorulóknak. Erre példa, hogy
„Ha a szociális támogatások egy részét erre csatornázzák be, akkor rengeteg gyerek számára biztosítani lehet a felzárkóztatást, a meleg ebédet, és ez az egész családnak segítség. Ezt a programot össze kell hangolni az oktatási minisztériummal, vannak nagyon jó példák, a civil szervezetek évek óta nyújtanak ilyen szolgáltatást” – mutatott rá az államtitkár.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A civil szférából érkező Makkai Péter számít a civilekre, mint mondta, eddig az állam nem tekintette komoly partnernek, magukra hagyta őket, közben külföldi támogatásokból hatalmas összegeket hoztak az országba, és vállalták a szociális szolgáltatásokat. Sokat alkalmazkodtak, ha az állam egy meggondolatlan törvénnyel „beletenyerelt” az életükbe, de közben közülük sokan el is bizonytalanodtak, abbahagyták.
„Agytrösztöket (think tank) kell létrehozni, melyek többek között a fogyatékkal élők, a gyermekek, az idősgondozás, a bántalmazott anyák, a romakérdés területén segítik az államot a közpolitikák kidolgozásában. Egy héttel ezelőtt még én is úgy érzékeltem a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam.
– mutatott rá Makkai Péter. Szerinte sürgős beavatkozásokra van szükség, nincs idő, a felméréssel párhuzamosan a beavatkozásokat is el kell indítani, hiszen különben újabb generációk nőnek fel, melyek viszik tovább a nehézséget. Az államtitkár úgy véli a szociális kérdés elválaszthatatlan a munkától, a rászorulóknak elsősorban arra kell lehetőséget teremteni, hogy dolgozhassanak.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!