
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nemrég még én is úgy érzékeltem, a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam. Most már úgy látom, a barikád másik oldalán a nyomorúság áll, a feladatunk ezt felszámolni” – vallja a munkaügyi államtitkárnak kinevezett Makkai Péter református lelkész. Közölte, a civil szférát is be akarja vonni a szociális problémák rendezésébe.
2021. február 21., 08:502021. február 21., 08:50
2021. február 21., 08:532021. február 21., 08:53
Az állami költségvetés hatalmas hányadát fordítják szociális juttatásokra, szolgáltatásokra, Romániában ötmillió ember kap havonta valamilyen segélyt, negyven fölé emelkedik a szociális juttatások száma, ám a rendszer mégsem elég hatékony – szögezte le a Krónika megkeresésére Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára.
Az RMDSZ javaslatára nemrég kinevezett tisztségviselő a háromszéki Árkoson szolgált református lelkészként, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élők, gyermekjóléti és családsegítő ágazatának igazgatója. Nevéhez fűződik az Írisz Ház – fogyatékkal élők számára létrehozott intézményrendszer –, a nappali foglalkoztató, védett műhelyek, speciális munkaközvetítő iroda, szociális vállalkozások, védett lakás, számos, fogyatékkal élők társadalmi elfogadását elősegítő helyi és nemzetközi rendezvény, valamint a Kovászna megyei, nehéz sorsú gyermekek délutáni oktatását és támogatását szolgáló programok kiépítése.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre,a kiszolgáltatottakra rejtett erőforrásként tekintsenek
Fotó: RMDSZ.ro
Az elmúlt időszak tapasztalatai kapcsán lapunk érdeklődésére kifejtette, a Raluca Turcan munkaügyi miniszterrel való egyeztetés során megfogalmazódtak a feladatok, hogy a szociális juttatások, szolgáltatások minél hatékonyabbak lehessenek.
– részletezte az államtitkár.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre, a kiszolgáltatottakra a társadalom ne terheként, hanem rejtett erőforrásként tekintsenek. Például a fogyatékkal élőknek olyan támogatást nyújtsanak, hogy a képességeik megerősödjenek, ne ellátottak, hanem a társadalom hasznos tagjai legyenek. „Nem egyéni, hanem a hálózati beavatkozás lehet eredményes” – szögezte le az államtitkár, aki szerint nem egyedül a fogyatékkal élőt, hanem a családot kell szolgáltatásokkal segíteni.
A szakember úgy látja, a miniszter is elkötelezett, hogy átvizsgálják a támogatási rendszereket, ne pénzben hanem rendszerben gondolkodjanak, a támogatást szociális szolgáltatási csomagokban juttassák el a rászorulóknak. Erre példa, hogy
„Ha a szociális támogatások egy részét erre csatornázzák be, akkor rengeteg gyerek számára biztosítani lehet a felzárkóztatást, a meleg ebédet, és ez az egész családnak segítség. Ezt a programot össze kell hangolni az oktatási minisztériummal, vannak nagyon jó példák, a civil szervezetek évek óta nyújtanak ilyen szolgáltatást” – mutatott rá az államtitkár.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A civil szférából érkező Makkai Péter számít a civilekre, mint mondta, eddig az állam nem tekintette komoly partnernek, magukra hagyta őket, közben külföldi támogatásokból hatalmas összegeket hoztak az országba, és vállalták a szociális szolgáltatásokat. Sokat alkalmazkodtak, ha az állam egy meggondolatlan törvénnyel „beletenyerelt” az életükbe, de közben közülük sokan el is bizonytalanodtak, abbahagyták.
„Agytrösztöket (think tank) kell létrehozni, melyek többek között a fogyatékkal élők, a gyermekek, az idősgondozás, a bántalmazott anyák, a romakérdés területén segítik az államot a közpolitikák kidolgozásában. Egy héttel ezelőtt még én is úgy érzékeltem a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam.
– mutatott rá Makkai Péter. Szerinte sürgős beavatkozásokra van szükség, nincs idő, a felméréssel párhuzamosan a beavatkozásokat is el kell indítani, hiszen különben újabb generációk nőnek fel, melyek viszik tovább a nehézséget. Az államtitkár úgy véli a szociális kérdés elválaszthatatlan a munkától, a rászorulóknak elsősorban arra kell lehetőséget teremteni, hogy dolgozhassanak.
Bár Romániában az egyik legmagasabb a lakástulajdonosok aránya Európában, ez sokak esetében túlzsúfolt, szinte élhetetlen életteret jelent, a különálló otthon, tisztességes lakhatás pedig luxus marad.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
szóljon hozzá!