
2010. november 17., 09:272010. november 17., 09:27
Az euróövezet a túlélésért küzd, és ha az euróövezetet nem sikerül életben tartani, azt az Európai Unió sem éli túl, mondta tegnap Brüsszelben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke (képünkön). A volt belga kormányfő, aki jelenleg az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői testületét irányítja, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemzőműhely rendezvényén tartott előadást.
Anélkül, hogy konkrétan kitért volna a súlyosan eladósodott Írország, illetve Portugália legújabb keletű gondjaira, Van Rompuy azt mondta, hogy az eurózóna fizetési válsága még nem ért véget. Bizakodott ugyanakkor, hogy a túlélésért folytatott harcot meg lehet nyerni.
Írország hétfőn elismerte, hogy esetleges pénzügyi mentőcsomagról folytat tárgyalásokat. Portugália szintén jelezte, nagy a veszélye annak, hogy a piacról már nem lesz képes felvenni további hiteleket kezelhető kamatszint mellett.
Írország és Portugália ügyében még a nap folyamán összeülnek a közös pénzt használó tagországok pénzügyminiszterei. Fél évvel ezelőtt az Unió 110 milliárd eurós csomaggal sietett a pénzügyi összeomlás szélére került Görögország megsegítésére. Ezentúl az euróövezet országai úgy döntöttek, hogy 440 milliárd eurós „stabilitási mechanizmust” hívnak életre az esetleges további bajba kerülő tagországok megmentése érdekében.Ez a „biztonsági háló” azonban csak 2013-ig garantált, az októberi EU-csúcson ezért úgy döntöttek, hogy hosszabb távon is működtethető eszközrendszert alakítanak ki.
Herman Van Rompuy szerint az Unió már megmutatta, hogyan kell kezelni a 2008-ban kirobbant válságot. A gazdaságösztönző csomagok nyomán viszont megugrott a költségvetési hiány. Ennek kiegyensúlyozása érdekében most megszorító intézkedéseket hoznak egyes tagországok. Van Rompuy ezeket az intézkedéseket a „politikai bátorság” példájaként említette beszédében. Az Európai Tanács elnöke úgy vélekedett: most nem helyénvalóak azok a bírálatok, amelyek a tagállamok közötti szorosabb gazdasági-pénzügyi együttműködéssel szemben megfogalmazódnak, hiszen „meg kell menteni az eurózónát”.
Azzal kapcsolatban, hogy a hosszú távon is működtethető pénzügyi védőháló megteremtése érdekében a tagállamok kisebb módosításokat is kilátásba helyeztek az EU jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen, Van Rompuy azt mondta: csak néhány mondatnyi változtatásról lehet szó. Szerinte ennek az alapszerződésnek hosszú ideig érvényben kell maradnia. „A Liszszaboni Szerződés alatt fogok meghalni” – fogalmazott a 63 éves politikus.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.